Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
67 b) Minthogy az előbbi módon csak igen kevés viz, az is tetemes költséggel készíttethetik, ennélfogva a vegykémletekre vagy más czélokra szükséges nagyobb mennyiségű viz közönségesen a természeti víznek lepárologtatása által állíttatik elő. (74, i.j 86) Tulajdonai. A viz közönséges hévmérsék alatt szag- és íznélküli, nagyobb tömegben kékzöldes szinti folyadék, mellynek fajsulya legnagyobb sűrűségi állapotjában (3° R hévmérsékben) egységül vétetik. Mind a három halmazállapotban létezhet ; 80° R vagy 100° C alatt 1700-szor nagyobb térfogatú gőzzé válik, 0° R alatt pedig kemény testté vagyis jéggé szilárdul, mellynek fajsulya = 0,94. A viz tehát mind megfagyásakor, mind gőzzé változásakor nagyobb terjedtséget nyer, 87) Vegyületei. Mint közömbös test mind savakkal, mind alyakkal vegyül, és velők az úgynevezett vizegyeket (68) képzi. Több jegőczökben mint jegőczödési viz tetemes mennyiségben létezik. Némelly savakhoz és sókhoz, például kénsav és könhalvag- savas-inészéleghez, olly vonzással viseltetik, hogy a velők egyesülés végett gőz állapotából, minőben a légköri léggel elegyedve mindig találtatik, híg állapotba tér, s az említett testek’tömegét növeli. Azért is illyféle testek sokszor különféle légek vizmentesí- tésére czélirányosan használtatnak. — Végtére az életmüves anyagú testek is, úgymint: fa, papiros, szőr, toll, halcsont, s. a. t. kisebb nagyobb mennyiségű vizet a légből magokba szívnak, s az által nemcsak lágyabbakká válnak, hanem nagyobb terjedtséget is nyernek. Illy tulajdonú testek nedvszívóknak mondatnak, és az úgynevezett nedvmérökben a körlég’ nedvességének meghatározására alkalmaztatnak. 88) Használata. A víznek nem annyira használata, mint elkerülhetlen szüksége már csak abból is elegendőképen kitűnik, hogy nélküle mind növényi, mind állati élet lehetetlen volna ; sőt még az életmütlen testek’ vegymüködése is nagyobb részint megszűnnék. II. §• Könföléleg — H2 02 = 212,47. 89) Thenard 1818-ban föltalálta, hogy a viz még egyszer 5*
