Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)
394 &) Hogy a kerülék-alakú edény’ a gyupontjában (265. rajz) 265. rajz. támasztott hullámok’ sugarai, az oldaltóli visszaverődés után a másik gyupontban ó-ben összpontosulnak. Ez által olly tünemény áll elő, mintha b gyupontban is köralakú hullámok támasztanak volna, mellyek az «-ban szármozottakkal találkozván, a 259-dik rajzban ábrázolt hullámidomot idézék elő. — Ezen nevezetes visszaverődési tüneménynek oka abban rejlik, hogy a kerülék’ bármelly pontjára a gyupontokból húzott ac és be vonósugarak c pont érintőjével mindig egyenlő acd és bee szögleteket képeznek, és hogy minden egy pontra húzott vonó-sugaraknak összege a kerülék’ hosszabb tengelyével egyenlő hosszúságú vonal. c) Hogy a hajtalék’ gyupontjában a-ban (266. rajz) keletke266. rajz. zett hullámok’ ab, ac sugarai, az altóli visszaverődés után a hajtalék ad tengelyével egyenközös be, cf irá- nyúakká, a visszaverődött hullámok pedig egyenes, és a hajtalék’ tengelyére nézve merőleges hosszaságú- akká (mint gh, ik) változnak. Ellenben ha egyenes gh, ik hullámdarabok hajtalék-görbületit felületre da irányban ütköznek, azoknak a hajtalék a gyupontjába összpontosulniok kell.— Ezen tünemények alapulnak a hajtalék’ azon tulajdonságán, mellynél- fogva először bármelly c pontjában acl és fém szögletek egyenlők, mihelyt ef a hajtalék’ tengelyével egyenközös; másodszor ab-\-be ugyanolly hosszú út mint ac-\~ef. d) Ha két s hajtalék—görbületíi mn és op gát (267. rajz) a hullámzásba hozandó folyadék’ (higany) felületére merőleges állásban egymás ellenében akkép helyeztetik, hogy tengelyeik összeessenek . akkor az mn a gyupontjában gerjesztett hullámok’ sugarai
