Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)
387 oldalától vissza ne verődjenek : akkor szükséges , hogy a higanyt tartalmazó s edény’ oldalához a higany tapadási erővel bírjon , mit az által érhetni el, ha a higanyt tartó vasedény’ párkányára vörös réz- vagy álezüstböl készült, és meg- higanyozott karima tolatik , mig a higany’ fölszinét meg nem érinti. 479) A hullámok’ haladási sebessége. Ez a legszorosabb összeköttetésben áll azon sebességgel, melylyel az egyes részecskék pályáikat bevégezik; mert tudnivaló, bogy mig egyes részecske pályáját bevégezi, addig a hullám egész szélességével tovább halad. E szerint a hullám’ sebessége függ: a) A hullámot gerjesztő test’ tömegétől és sebességétől, vagyis álalánosban mondva, a hullámot okozó erő’nagyságától; mert minél nagyobb ez, annál sebesebb mozgásba hozatnak a folyadék’ egyes részecskéi is. b) A hullám’magosságától és szélességétől; minthogy ezek annál nagyobbak, minél nagyobb a hullámzást okozó erő. c) A hullámzó folyadék' mélységétől; mert ugyanazon erő a mélyebb folyadékban magosabb és szélesebb hullámokat idézhet elő, mint a csekélyben ; minthogy ebben a közel eső fenék az egyes részecskéket pályájuk megfutásában gátolja. Azonban a hullámok’ sebessége mégis kisebb mértékben fogy, mint a folyadék’ mélysége. d) A hullámzó folyadék’ fajsulyától, de csak a kisebb mélység esetében, és csupán annyiban, a mennyiben a nagyobb fajsúlyú folyadék mozgásának ellenszegülő akadályokat, névszerint az edény’ oldalához, és fenekéhezi tapadást, légellenállását könnyebben legyőzheti. e) lia a hullám haladtában szétterjed, vagyis hossza folytonosan nő, akkor sebessége kisebbedik; mert a terjedő s kisebb átmérőjű hullám az általa gerjesztett nagyobb átmérőjű hullám’ tömegét magáéval egyenlő magosságra nem emelheti. Ellenben ha a hullám haladtában összehuzódik, vagyis hossza kisebbedik (például ha a hullám összetartó oldalú edényben ott támasztatik, hol ezek egymástól legtávolabbra esnek) : akkor magossága növekedni fog, és igy sebessége is. Midőn pedig a haladó hullám' hossza mindig ugyanaz marad (mit az egyenközös oldalú edénynek egyik végén támasztott hullámról mondhatni), sebessége sem változik; mert ámbátor magossága lassanként fogy, de szélessége azon mértékben növekszik. 25 * »
