Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)
383 mok’ különös részei nem minden irányban egyenlő sebességgel távoznak. Ugyanis azon részeik , mellyek a folyóvízzel egy irányban haladnak , a középponttól nagyobb sebességgel húzódnak el, mint amazok , mellyeknek iránya a folyóvizével ellenkező , és igy a koraiaktól igen különböző idomokat vesznek föl. I. Czikk. A hullámok' képződése és haladása. 477) A hullámok’ képződésében főszerepet visel a hullámzó folyadék’ egyes részecskéinek mozgása. Ennek megismertetését egyedül Weber Ernszt és Wilhelm testvérek fáradozásaiknak köszönhetjük. Ezek t. i. minekutána egyikük (Ernszt Lipcsei tanár) 1821-dik évben a tisztítás végeit egy papirtölcséren áteresztett higany’ felületén igen szabályszerű hullámzási idomokat szemlélt volna, hozzáfogtak az addig parlagon hagyott hullámzási elméletnek kikutatásához. Minthogy több oknál fogva gyanítanák, hogy a hullámok’ képzésére a folyadékok’ fölszine alatti részecskék is befolyást gyakorolnak, ezek’ a hullámzás alatti mozgásának kémlelése végett, egy üvegoldalú 6 lábnyi hosszú, 8 hü- velknyi magos, és 7 vonalnyi széles, és apró szemekké tört borostyánkővel elegyített vízzel megtöltött hnllámválút használtak. Tudniillik ezen válú egyik végén bizonyos magosságig fölszítt viz- oszlop’ hirtelen lebocsátása által hullámot támasztván, iivegoldalon keresztül a vizrészecskék mozgásait lehető legnagyobb pontossággal vizsgálgatták, és többi közt észrevették : a) Hogy a hullámzó vízben lebegő egyes gyantapor-szemek, tehát az azokat tartó vizrészecskék is kerülék-alakú pályát Írnak le, mellynek kisebb tengelye függélyes, és a képzett hullám’ magosságához î*’rtïïffÿobb tengelye^ pedig fekmentes, és a hullámvölgy’ szélességéJií%^p|piö. Midőn a vizrészecskék kerülékes , és függélyes pályájuknak mn vizszin fölölti abc részét (256. rajz) futják meg, képezik a hullámhegyet, midőn pedig cde utón előbbi helyzetük felé közelednek, a hullámvölgyet alakítják. Minden vizrészecske pályájának meg- futását többször ismételi, azon különbséggel mégis, hogy a 256. rajz.
