Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)

370

de a nyilason kifolyó higanynak ugyanazon sebesség’ elnyerésére szintén 13,6- szor nagyobb erb fordítandó.

465) Tudva lévén a nyíláson kifolyó víz’ sebessége, már könnyű annak bizonyos t idő alatt kifolyandó mennyiségét is meghatározni , azon esetre, ha az edényben létező víznek magassága, a máshonnan beléfolyó viz által folytonosan változatlan marad ; mert a nyíláson egy mpercz alatt kifolyó víztömeg egyenlő azon oszlop' tömegéhez, mellynek alyját a nyílás’ területe, hosszát pedig a kifolyási sebesség képviseli; a nyilas’ területét nevezvén /'-nek, lesz 1 mperczben kifolyt víztömeg =/c, és a t idő alatt kifolyt mennyiség lesz :

M = ftc...........................(I),

vagy a c értékét helyettesítvén :

M = 2 ft \S~gh .... (II).

Ezen vízmennyiség föltételezett-nek hivatik, mert csak azon föltétel alatt igaz, ha a vizsugár’ átmérője mindenhol egyenlő a nyílás átmérőjéhez, melly föltétel azonban a tapasztalatban többnyire hiányzik; mert a nyíláshoz közel eső vizrészek a nyílás felé ferde irányban sietvén, irányukat még magában a nyílásban is nagyobb részint megtartják, és ekkép a nyíláson túl körülbelül másfél nyílás átmérőnyi távolra egy összehúzott sugart képeznek, mellynek cd átmérője (247. rajz) vagyon a nyílás ab átmérőjéhez, mint 4: 5.

Ezen sngar-összehuzódás eredménye az, hogy ab nyíláson csak annyi viz foly ki, a mennyi cd átmérőjű nyíláson ugyanazon idő alatt összehúzódás nélkül folyhatna. A valódilag kifolyó vízmennyiség kikutatására tehát szükséges tudni azon viszonyt, melly a föltételezett, és valódi vízmennyiség között áll, az pedig ekkép lelhető föl : M = 1 legyen a föltételezett, m pedig a valódi kifolyó vízmennyiség, és fi jelentse a közöttük fönnálló viszonyt, melly egy szóval összehuzú- dási velejárónak neveztetik, lészen :

M : m= 1 : ,« , és innét m = fi M,

247. rajz.