Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
365 zel kevert borszesz szabad légen tartatik , abból nagyobb részint a viz kiszivárogván elpárolog, a borszesz pedig töményebbé lesz ; ha a borszeszt foglaló hólyag vízbe tétetik , abba annyi viz fog beszivárogni, hogy el is pukkanhat, s. t. eíf. 461) Hajcsövesség által a folyadékba mártott testek bizonyos körülményekben igen szembeszökő mozgásokat tesznek. így a vízbe, mellynek felülete MN (240. rajz) egymáshoz olly közel állított AB és CD üveg-táblák, hogy a közöttük homorú felületet képző viz AC-ig fölemelkedjék, magokra hagyatván, felső részeikkel egymáshoz közelednek, holott első tekintetre a köztük létező víznek nyomása miatt épen ellenkezőt lehetne gyanítani. Ezen váratlan tüneménynek érthetése végett képzeljünk a homorú felület’ közepéből E- böl F-ig egyenesen leszálló, onnét pedig AB üvegtábla G pontjáig folytatott oszlopocskát, ennek egyenes lapú G vége jobban vonalik F felé mint E homorú vég, és pedig azon erönagysággal, melly a fölemelt EH vizoszlop súlyával egyenlő. De G pontra működő, és F felé irányzott vonásnak azon részét, melly a G területet nyomó EF vizoszlop’ súlyához egyenlő, az ellenható hígnyuglani nyomás lerontja ; tehát a G-re ható vonásból még fönmarad FH vizoszlop' súlyához egyenlő vonás. Miből látnivaló, hogy AB táblának MN vizszin fölötti, és a hajcsövesség által fölemelkedett víztől érintett részének pontjai annál nagyobb erővel vonatnak befelé, minél magasabban vannak a táblákon kívüli víznek MN felülete fölött. Az MN felület alatt létező tábla-részek pedig hasonló közeledésre nem ösztönöztetnek ; mert mind a két oldaluk a víztől ellenkező irányban egyenlően vonatik. Jegyzék. Az imént értelmezett tüneményen kívül még más ugyanazon okon alapult tünemények is nevezetre méltók. így a pohár párkányán fülül töltött víznek domború felületére helyzett fagolyó a pohár’ párkányától a dom- borodás ellen úszik , és annak csak a legmagasabb pontján állapodik meg ; ellenben, ha a homorú ï íz’ felületnek legmélyebb pontjára tétetik, onnét a pohár’ oldalához siet. Két megnedvesített, vagy két meg nem nedvesedett golyó a viz’ színén egymást élénken vonni ; egy megnedvesedett, másik meg 240. rajz.
