Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
362 az edényt, vagy a belemártott testet meg nem nedvesítő folyadék’ részecskéi egymásra nagyobb vonzó erővel hatván, mint az említett testekre, a mennyire a körülmények engedik, csöppalakot, tehát domború felületet törekszenek képezni. Az edényt vagy bemártott testet nedvesítő folyadéknak részecskéiben pedig nagyobb az említett testek iránti tapadás, mint az egymásra gyakorlott vonzás (40) ; miokért az edény’ oldalát és bemártott test’ felületét érintő folyadék-részecskék valamennyire fölemeltetvén, a velük összefüggő szomszéd részecskéket is magok után vonják, és ekkép homorú felületet képeznek. Ennek előre bocsátása után már könnyű a hajcsövességi tüneményeket értelmezni. 459) Ha AB hajcsö (238. rajz) folyadékba mártatik, melly- 238. rajz. nek fölszine egyenes MN lapot képez, a közösülö csők, vagy edények’ elmélete nyomán első tekintetre hajlandók volnánk azt következtetni, hogy a hajcsőbe tódult folyadék' magassága egyenlő leend a csőn kívüliével, azonban a tapasztalás ellenkezőt tanúsít; mert a csőt megnedvesitő folyadék abban EF-en felül, például CD-ig emelkedik, a csőt meg nem nedvesítő folyadék pedig EF-en alól, például B-né\ álland meg. Ezen tünemények’ megfejtése végett képzeljük AB csőt a folyadékban úgy folytattatni, hogy legyen ABGHI közösülő cső ; ennek III szárában létező folyadék’ súlya egyensúlyt tart az EG magasságú folyadék-oszlop' súlyával, CEFD oszlop pedig csupán csak a folyadék-részecskéknek mind egymásra, mind a cső’ oldalára gyakorlott hatásuk által tartatik fönn. Ugyanis midőn AB csőbe az azt megnedvesitő folyadék betódul, az azonnal homorú fölszint képezvén, EF-né\ meg nem állapodhatik ; mert homorú felülete kisebb erővel vonatik az alsóbb réteg által lefelé, mint Hl csőben létező folyadéknak egyenes lapu IK felülete (454), tehát olly magasra kell emelkednie, mig CEFD fölemelt oszlop a homorú CD felületre működő vonás’ hiányát súlyával nem pótolja. Ellenben midőn AB üvegcső azt meg nem nedvesítő folyadékba, például higanyba mártatik, az a csőben domború felületet képezvén lefelé nagyobb vonást érez, mint a csőnek képzelt szárában
