Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)

325

!

J

I

i

i

nalokból állani képzeljük, megkaphatjuk a reá működő nyomást, ha AB vonalra ható nyomás annyiszor vétetik, a mennyi pont találla- tik ABCD oldal’ hosszában; azaz ha BC oldal’ hosszával szoroztatok, lesz tehát az egész oldalra merőlegesen működő nyomás

ti

ABBCMB S 2

Úgy de AB■ BC nem egyéb, mint az oldal’

felülete =f \ MB pedig = AB-hez, vagyis az edényben létező

205. rajz.

víz’ magasságához; ezt jelentvén /t-val, lesz még a keress

sett oldalnyomás n = —. Ezen i

kitétel jelenti a ferde állású ABCD (205. rajz) oldalra ható merőleges nyomás’ nagyságát is, mit az imént használt okoskodás utján szintén bebizonyíthatni.

428) Innét e nevezetes igazságokat következtethetni :

a) Hogy az egyenes szögleté oldalra működő merőleges nyomás egyenlő azon szorozathoz, melly az oldal' területéből, a folyadék’ fajsulyából, és a nyomott oldal’ területének súlypontja fölött

h

álló folyadéknak függélyes magasságából keletkezik ; mert — mind a

204, mind a 205. rajzban nem egyéb, mint a nyomott oldal súlypontján fölölti folyadék’függélyes magassága. Áll ezen igazság bár- melly alakú oldalra ható, merőleges nyomásról is ; azt azonban egy kevéssé terjedelmesb úton szokás bebizonyítani.

b) Hogy ABCD (204 és 205. rajzok) oldalra működő merőleges nyomás csak fele azon nyomásnak, mellyet ugyanazon területű fenék a folyadéknak ugyanazon magassága mellett tart ki.

c) Hogy az oldalvásti merőleges nyomás mindenkor nagyobb az oldalra függélyesen támaszkodó folyadék’súlyánál. Ugyanis a függélyes oldalú edény" oldalára semmi folyadék sem támaszkodik,smégABBMBCS

is a nevezett nyomás =------------------; a ferde oldalú edény' oldaABBEBCS

Iára (205. rajz) függélyesen támaszkodó víz súlya=-----------------?

&