Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

316

tett lemezeken, ha a pontnál tartatnak, b pontban pedig hegedű- vonóval zsuroltatnak, a reájuk hintett fövény a lerajzolt hangképeket képzendi. Ha e czélra legalább is egy lábnyi oldalú, vagy átmérőjű sárgaréz lemezek használtatnak, azokon sokkal összetettebb hangidomok keletkeznek. — (Lásd Pouillet's Lehrbuch der Physik, II. kötetének 62-dik lapját). — Mi az egyenes lemezek felületen történik , azt a görbült lemezekben is, például harangokban tapasztalhatni. Ugyanis, ha egy megnedvesített üvegharang homokkal behintetvén vonó által rezgésbe hozatik, a homok két, három, vagy négy, a harang tetöjén egymást általvágó csomó-vonalakba áll össze, de a belső felület’ csomó-vonalai, a külső felület csomóvonalai közé esnek. E csomó-vonalak’ szemléletéből kitetszik, hogy azok nem egyebek, mint a rezgő lemezek állóhullámaiknak eredménye ; t. i. a zsurolás által keletkezett rezgési hullám a lemez’ tömegén egész széleiig halad, azoktól visszaverődvén a vele szemközt jövő uj hullámokat általvágja, és az ekkép származott átvágási vonalok képzik a szóban forgó hangidomokat.

Jegyzék. Az eddig leirt csomó-vonalokon , vagy hangképeken kivül vannak még más mellékes hangidomok is , mellyel«, a rezgő lemezeken csak akkor vétetnek észre , ha azokra igen finom por, például korpafü magja hintetik ; ez t. i. Sav art értelmezése szerint a rezgő lemez által eszközlött légmozgás miatt épen azon helyekre tódul össze , mellyeken legnagyobb a lemez’ részeinek rezgése , és igy az említett mellékes idomokat adja ; légüres térben nem jelennek meg.

418) A lemezek’ rezgéseinek száma, többi körülmények egyenlősége mellett, egyenesen függ a lemez’ anyagának rugékonysá- gától. Egynemű anyagból készült, és hasonló alakú lemezek’ rezgés* száma a lemezek’ vastagságával egyenes, többi megfelelő méreteiknek pedig négyzetével megfordított viszonyban vagyon. Ugyanegy lemeznek rezgési száma annál nagyobb, minél több csomóvonalakkal rezg; mert annál kisebb az egyes rezgésihullámok’ hossza.

Jegyzék. A rugalmas anyagból készült edények akkor is rezgésbe hozhatók , ha bennük valamelly egyenletes sűrűségű folyadék, például: viz, bor foglaltatik , de rezgési számuk annál inkább lejebb száll , minél több folyadék töltetik belejök ; mert annál mélyebb hangot adnak. Ellenben ha egy üvegedény higanynyal, pezsgöborral, vagy pezsgövizze! töltetik meg , élénk álló rezgésbe nem hozható , s koczczantáskor megütött ólom tömeg gyanánt igen tompa hangot ád ; mert a higany tömegének szerfölötti sürüsé ge miatt, a származandó rezgéseket, mint valamelly érintkezésbe hozott nagy tömeg, gátolja;