Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
313 hangot ád. Vastagabb rudakat, sőt gerendákat is lehet hosszrezgésbe hozni, ha végeiken fúrt lyukba rövid üvegcső pecsétviasz által erősen ragasztatik, és az hosszában dörzsöltetik. A hosszrezgésbe hozott vesszők, vagy rudak körülményekhez képest vagy egészen rezgenek, vagy több részre föloszolván, rezgési csomókat képeznek, mellyek a lapos rudakban, és üvegcsök’ belsejében a reájuk, vagy beléjük hintett fövény által, a vesszőkben pedig reájuk akasztott papiros karikák által föllelhetők. Nevezetesen: u) Egyik végén megerősített vessző rezg, vagy minden csomó nélkül, vagy egy csomóval, melly a vessző’ szabad végétől hosszának % részére esik (188. rajz), vagy rezg két csomóval, mellyek’ egyike a vessző’ szabad végétől , hosszának % részén vagyon (189. rajz), stb. b) Ha a vessző egészen szabad, csak közepén két ujj között tartatván dörzsöltetik, akkor vagy egy rezgési csomóval rezg, melly épen a közepére esik (190. rajz); vagy kettővel, mellyeknek mindegyike a vessző’ végétől hosszának y4 résznyire van (191. rajz); egymástóli távoluk pedig két akkora, stb. /. Jegyzék. Sav art nagyobb vastagságú rudakban azt tapasztala , hogy rezgési csomóik a rúd körül rendetlen csavarmenetet képeznek. Ugyanez áll a csők mind külső, mind belső felületén megvizsgált rezgési csomókról is , de nevezetes, hogy a belső csomóknak külső felületen nem csomók, hanem rezgő részek felelnek meg. II. Jegyzék. Mivel két egymást közvetlen követő rezgési csomóknak egymástóli távolsága l nem egyéb , mint félrezgési hullám , az egész rezgési hulláin lesz — 21; továbbá ugyanazon hosszrezgési hullám nem egyéb, mint a rezgés által c sebességgel, egy rezgésnek ( ideje alatt, egyenletes mozgással , , ,, . 21 megfutott tér, azaz cl, lészen ct=2l, és innét c — — ; deezen arányból t: 1" — 1 1: n (407) , t — —; mit az előbbi egyenletben helyettesítvén, lesz c— 2lu. n Ebből kitetszik : hogy ha bizonyos anyagú húrban, vagy vesszőben, pontosan 188. rajz. 189. rajz. 190. rajz. 191. rajz.
