Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
309 is kiletszik, hogy a hosszrezgésbe hozott húr sokkal magasabban zöng, mint zöngne, ha keresztrezgéseket végezne ; s ennekoká- ért azon húrnak , melly hosszrezgéseivel mély zöngét hallatna, igen hosszúnak kellene lenni. Továbbá: mivel az egy másodpercz 1 alatt végzett rezgések’ száma ri = y (407), lesz a hosszrezgéseknek egy mperczre eső száma : n 21 2 (IÏ). Különböző húrok' hosszrezgési számát összehasonlítván áll : N1 : n‘ = 2L X R 21 V k L \ R I V k a) lia a húrok csak hosszúságúkra nézve különböznek, lesz : 1 1 N‘ : ri = Ju azaz : egynemű anyagból készült, de különböző hosszúságú húrok' hosszrezgési száma megfordított viszotiybati áll a húrok' hosszával. b) Ha a húrok különnemű anyagokból készültek, akkor önsúlyúk által nyujtatván, hosszúságúk különböző növekedést nyerend, lesz tehát : N1 VÎ-VÎ = V k : Kió; azaz : hosszrezgéseik' száma megfordított viszonyban vagyon az önsúlyúk által eszközlendő nyújtás' négyzetes gyökével. t. Jegyzék. Ugyanazon húrnak keresztrezgési idejét a hosszrezgési idővel összehasonlítván áll : t: t‘ V£’V minthogy pl hosszaságú húr’ súlyát jelenti, bizonyos húrhossznak , melly egy- P segül vétetik, súlya lészen: ezen súly az egységnek vett húr’ hosszát megnyujtja K-\al, tehát l húrhosszaságú húrt megnyujtandja Kl-e 1 ; továbbá azon hossznövekedést, mellyet q súly általi feszítés l hosszaságú húrban okoz, nevezvén ^-nek , lesz : P P^ : hl — u : — ; innen K —----; l qP ezen értéket a fönnebbi arányban helyettesitvén, lesz :