Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
304 val ellenkezőleg A pontig vissza jő, honnét ismét K pont felé siet stb.; ez alatt kitérési távula a mozgási akadályok miatt folytonosan kisebbedvén, végre teljesen megszűnik. A zsinegnek, vagy húrnak illyíéle mozgása haladó keresztrezgés-nek mondatik. — A haladó kereszt-rezgés látszatólag álló kereszt-rezgéssé változik, ha A pontnak AMANA irányban eszközlött mozgása egyenlő, és a rezgő zsineg’ hosszához mért időszakokban egymásután többször ismétel- tetik; mert az által AB'CD'E hullámhoz egyenlő hullámok egymást követik, s K ponttól visszaverődvén az újonnan képzetteket C, E, G pontokban átvágják, és ekkép az egész zsineget váltogatva majd ABCDEFGHK, majd AB'CD'EF'GH'K alakúvá teszik, mi által AK zsinegnek AC, CE, EG, GK részei álló keresztrezgéseket látszanak tenni, az őket határzó C, E, G pontok pedig mint rezgési csomók jelennek meg. Jegyzék. Annak értelmezéséül, hogy AK zsineg (176. rajz), ha A vége AMANA irányban mozgattatik , haladó kereszt-rezgésbe jö , képzeljük A pontot M-ig mozdíttatni, ennek mozgása a zsineg’ részecskéivel csak egymásután közöl- tetvén , elér például B-ig ; ekkor lesz a zsineg’ alakja MBK. Mig a zsineg’ végső pontja il/-böl A-ba visszatér, B pont vele közlőit mozgás által B'-ig jö, C pont pedig még nyugvásban van; ekkor a zsineg’ alakja lesz AB'CK. Ha A pont A-be érkezik, B' visszatér B-be, Cjön C'-be, D pedig még nyugszik; tehát ezen időpontban a zsineg’alakja lesz NBC'DK. Végre a zsineg’ végső pontjának A-ba visszatértéig B jön B"-be, C‘ megy C-be , D pedig D'-be , E pont még nyugvásban maradván ; és igy A pontnak AMANA ut megtiltása után, a zsineg AB'CD'E hullámot képezend. Ha ezen szerkeztést A pontnak egy helybeni maradtával folytatnék, azonnal kitűnnék a képzett hullám’ további haladása. De lássuk annak a megerősített K ponttóli visszaverődési módját. Ha AB“CD'E (177. rajz) hullámnak E pontja megerösíttetett, azzal mint mozdulatlannal a mozgás többé nem közöltethetik, de előtte létező hullámrészek mozgásaikat még folytatják ; tehát azon idő alatt, mig az egész hullám hosz- szának egy negyedével tovább haladna, D' jő D-be , C mint rezgési csomó ott marad a hol van, és B" jö B-be; A és E közötti részek tehát egyenes vonalt képezendnek. Következő egyenlő idő lefolyta alatt D érkezik D"-be, B megy B'-be , és mozgásukat a mellettük létező részecskékkel közlik ; tehát a zsineg AB‘CD“E visszamenő 177. rajz. S-BB' Ti"-B-E 176. rajz.
