Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

279

azaz : midőn az emeltyűkre működő erők merőleges irányban hatnak , úgy áll erő a teherhez, mint a teher-karokr szorozata az erőkarok szorzatához.

Jegyzék. Összetett emeltyűnek példájául szolgálhat e helyen a tizedes mázsa, mellynek főrészét látszólagos alakban, de padlózat nélkül 143-dik rajz ;

143- rajz.

függélyes hoszmetszetbenpedig 144-dik rajz tünteti elő. AB (144. rajz) egy kétkarú emeltyű, melly amérlegCDZ? alapjára helyzett C aczél élre támaszkodik , s akkép van AC

fölosztva, hogy CB = —, és

BC

CF — —.

5

Ennek B pontja

144.

rajz.

BG vasrúd által GH egykarú emeltyűvel vagyon mozgékonyán összekötve, Gif emeltyű’ végső 11 pontja pedig az alapból kiálló aczél élen nyugszik. Hasonlókép F pont GH emeltyűnek L pontjára támaszkodó IK emeltyűvel FI vasrúd által mozgékonyán közösül. L pont H-tói olly távolra esik, hogy legyen HL— GH

—. GH és IK emeltyűk e

rajzban egyáguaknak látszanak , azonban valódilag G és I pontoktól kezdve kétáguak , és a megmérendő ládák vagy egyéb terhek’ elfogadhatása végett faborilékkal ellátvák , melly a mérleg’ hidját képezi. Ha már ezen hidra valamelly Q test tétetik , miután az üres mérleg egyensúlyba hozatott, nyilvános, hogy annak egyik része = ç, F pontra , másik része = q\ L pontra nehézkedik. Az A pontból függő csészébe helyzett és Q teherrel egyensúlyt tartó P nyomtatékot illetőleg szintén p és p‘ részekből állani gondolván lesz :

p : q = CF ; AC , avagy p : q = 1 : 10 . . . . ( ')

BC „ AC mert CF : AC — — : AC = — ;

5 2.5

AC- AC: 10.AC- 1 : 10

GH emeltyűnek G pontját tartó erőt nevezvén p"-nek , áll : p“ : q‘ = LH : GH = 1 : 5 ; és p‘ ; p" =z BC : AC= 1:2 ezen két utolsó arányt üsszetevén , lesz :