Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
269 összetettek. Az egyszerűekhez e következendök tartoznak : emeltyű, csiga, hengerkerék, lejtő, csavar, és ék. Jegyzék. Ezekből a körülményekhez képest a fürkésző , s találékony ész számnélküli változatosságu összetett erőmüveket illeszthet össze. — Némelly természetvizsgálók az egyszerű erőművekhez számítják a kötél-erőmüvet vagy könyök-emellyűt is ; de ennek természetét mi már 233—23t> számok alatt tárgyaltuk. 373) Minden erőműben két erőre kell figyelmeznünk. Egyik a mozdító erő P, mellyet többnyire csak erő-nek nevezendünk ; másik az ellenálló erő Q, és teher nevet visel. Mozdító erő gyanánt az állati erőn kívül a lelketlen testekben rejlő erők is, úgymint a testek’ súlya , mozgásuk’ nagysága, rugékonysága, és egyéb vonzó, vagy taszító törekvése, használtatnak ; teher pedig nemcsak valódi te- herböl, hanem a testek’ összetartásából, közeg, súrlódás, vagy kötelek’ ellenszegüléséből is állhat. Minthogy minden lehetséges erő bizonyos nagyságú súly által képviseltethetik, az elméleti erőmű- tanban mind P, mind 0-nak nagyságát fontokba szokás kifejezni. 374) Az erő és teher minden erőműben egymás ellen törnek ; midőn egyik a másikát le nem győzi, az erőmű sulyegyeni állapotban van. De innét nem következtethetni, hogy maga az erő egyenlő a teherhez ; mert ámbár igaz, hogy közvetlenül egymás ellen működő erők’ hatásai csak akkor tarthatnak egymással egyensúlyt, mikor az erők is egyenlő nagyságúak, mindazonáltal erőmű közbejötté által igen is lehetséges, miként egy kis erő sokkal nagyobb erővel sulyegyent tartson. Mi azonnal megszűnik különösnek látszani , mihelyt meggondoljuk, hogy minden erőműben legalább is egy támaszpont vagy támaszlap létezik, melly ellenállásánál fogva a reá alkalmazott tehernek bizonyos részét tartani képes, és igy az erőmű által ható erő nem az egész teher, hanem csak az erőmű’ támaszpontjától nem tartott teherrész ellen működik. Például : ha valamelly erőmű afféle szerkezetű, melly szerint a reá alkalmazott Q — 400 S teherböl 300 í« az erőmű támaszpontja által tartassák, könnyű átlátni, hogy egyensúly állapotában az erőműre ható P erő csak a fönnmaradott 100 U terhet tartandja, és ekképen 400 font- nyi Q teherrel erőmű által 100 fontnyi P erő tarthat egyensúlyt.— Ennélfogva az erőmű nem egyéb, mintegy segéderő, melly P és Q erők’ hatásaival sulyegyenben áll. Azon viszony, melly bizonyos erőműben sulyegyenkor P és Q erők’ nagyságai közt létezik, az
