Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
250 5) Ha ütő M = 8 C =10 MC = 80 wföft testben m = 12 i c = 0 : lesz : mc =0 ) MC-\-mc = 80 = 20 X = 4 6) Mekkora az ütő test által vesztett, és az ütött által nyert sebesség‘i’ 1 ) Ha ütő M = 4 C = 12 iítöíf testben m = 6 c = 2 j sz # az ütő test vesztett sebessége = 6 az ütött test nyert sebessége = 4 2) Ha ülő M = 10 C = 12 iiíöíf testben m = 2 c = 0 I gz _ az ütő test vesztett sebessége = 2 az ütött test nyert sebessége = 10 IL §. A rugalmas testek’ egyenes ütközéséről. 357) Ezeknek ütközésében két pillanatot külömböztetünk meg, nevezet szerint az összenyomás, és kiterjedés’ pillanatát. Elsőben a C észtc sebességekkel ütköző rugalmas M és m tömegek mindaddig összenyomatnak, mig a lassabban haladó m. a másiknak akadályul lenni megszűnik, azaz: mig mind a két tömeg’ sebessége közös, és egyenlő nem lesz. Az összenyomási pillanatban tehát éppen az történik, mi történendne, ha az ütköző tömegek rugalmatlanok volnának. — Második pillanatban az összenyomott rugalmas tömegek magokat előbbi alakjukba akkora erővel kiterjesztvén, mekkorával előbb összenyomattak, sebességeikben uj változást szenvednek. Tudniillik M tömeg hirtelen kiterjedvén újonnan m tömegbe ütközik, s vele ismét akkora sebességet közöl, mekkorát már az összenyomás’ pillanatában közlőit ; m tömeg hasonlóan ösz- szenyomott részeinek kiterjedése által )/-re visszahatván, sebességéből megint annyit ront le, mennyit összenyomás’ pillanatában lerontott. De M tömegnek, ha rugalmatlan volna, vesztett sebessége C—X, m tömegnek pedig, mint rugalmatlannak, nyert sebessége lenne aCjlc (352); tehát jelen esetben az ütközés alatt ilí-nek vesztett sebessége 2C—2x, »í-nek pedig nyert sebessége 2xlfl2c leend. — Ha az előbbi sebesség il/-el, emez m-el szoroztatik, M tömegnek vesztett mozgás-nagysága lesz = M (2C—2;r), és m tömegnek nyert mozgás-nagysága = m (2.rljr2c) ; azaz : rugalmas testek' ütközésében az ütő test két akkora mozgás-nagyságot veszt, az ütött pedig két akkorát nyer, mint ez rugalmatlan létükben történt volna.
