Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

247

MC -+~mc = Mx -j- mx

MCzh mc — x (M-(- m) ; és innen MC~+~mc

X = ............................(I) ;

M-\-m w

azaz : rugalmatlan testeknek ütközés utáni sebessége eggenlö a tömegek összegével elosztott ütközés előtti mozgás-nagyságok' betii- vetési összegéhez.

354) Az X sebesség’ értékét jelentő (I) képlet átalános, s azért minden előfordulható esetre alkalmazható. így:

a) Ha a tömegek ütközés előtt egy irányban haladnak, lesz :

MC -4- mc

x=—~---- .... (II).

M -f- m v '

ö) Ha ellenkező iránynyal különböző mozgás-nagysággal ütköznek, lesz :

MC — mc

X = ——-----.... (III).

M -|- m ' 7

c) Ha az ellenkező iránynyal ütköző tömegek’ mozgás-nagysága egyenlő, avagy MC = mc, akkor MC — mc — 0, tehát :

MC — mc

X = ----------= 0 . . (IV).

M —j— m

d) Ha az ütött test ütközés előtt nyugszik, c — o, tehát az átalános (I) képlet a következővé változik :

MC

X = —:---- .... (V).

M —m

e) Ha az ütött, és nyugvó m tömeg M tömeghez képest végellen nagy, akkor az előbbi képletből lesz:

MC

jir-foo w '

355) Föllelve lévén a rugalmatlan testeknek ütközés utáni közös sebességük, az ütő test által vesztett, és ütött test által nyert sebességeket is meghatározott nagyságokban kitehetni. Ugyanis :

a) Az ütő test által vesztett sebesség C — x (352); de

Me ZÏZ mc- (353); és igy

MCqi mc

C — x — C — —--------, vagy

M -+-m

M