Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

különböző ingák’ lengés-idejét bizonyos idő alatt végzett lengés- száinokkal összehasonlítván lesz : t : T= N: n ; de vagyon

,:’~V7'Vi'

~vw&m ■ “■

azaz : különböző hosszaságú ingák által egg időben, de külön helyeken végzett lengések' számai az ingák' hosszainak négyzetes gyökével megfordított, a nehézségi erők' négyhetes gyökével pedig egyenes arányban vannak.

Ha 1 = L, («) arányból lesz :

azaz : egyenhosszaságú, de külön helyeken lengő ingák által egy időben végzett lengések' számai a nehézségi erők' négyzetes gyökeivel egyenesen arányosak.

Ha g = G, lesz : N: ra = (/ / : l/~ L . . . . (y),

azaz : külön hosszaságú, egy helyben lengő ingák által egy időben végzett lengések' számai hosszaságaiknak négyzetes gyökével arányosak.

II. §.

Az összetett ingáról.

334) Az egyszerű inga’ törvényei az összetett ingára is alkalmaztathatok ; mert minden összetett inga egyenértékű bizonyos hosszaságú egyszerű ingával. Ugyanis vagyon az összetett ingában egy pont, melly épen akkora időben végzi lengését, mekkorában végezné, ha csupán egyedül az akaszpontról sulynélküli fonalról függvén lengene, s lengés’ középpontjá-nak mondatik. Ezen pontnak az akaszponltóli távolsága teszi az összetett ingának elméleti hosszát ; ha tehát az összetett inga ezen elméleti hosszaságúnak tekintetik, mindazon törvények, mcllyek az egyszerű ingára alapítanak, reá is teljes pontossággal fognak illeni. Hogy pedig az

— 231 —