Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
225 futási idővel összehasonlíttathassék, ABD (104. rajz) körnek AB 104. rajz. függélyes átmérője képviselje a szabadon eső testnek t idő alatt megfutott útját, lesz AB = gt- (315, b) és innét a függélyes átmérőn , vagy e körnek bármellyik lejtős húrján (324, b) lefutási idő lesz: t = l/r-VT"«' r által a kör’sugarát jelentvén. A köríven lefutási időnek meghatározása végett essék a test Dm íven, végső sebessége egyenlő leend ahhoz, mellyet Co magasságról szabadon esve nyerne, tehát leend c— 2|/g. Co. Ha e sebességgel még egy parányi utacskát tenni gondoltatik, az m pontig nyert sebessége ezen végetlen kis téren észrevehetöleg nem változand , mn tért tehát egyenletes mozgással futja meg; de az egyenletes mozgás’ szabályai szerint az adott tér’ megfutására szükséges idő feltaláltatik, ha a tér a test’ sebességével elosztatik (240, III); lesz tehát , . „ , . .. „ . mn az mn íven lefutási idő: t =------- — 2Vg.Co ... (/}). Minthogy félkör átalánosan Ttr kitétellel jelentetik, mn ív pedig félTtr körnek végetlen kis része, lesz: mn = —, és mn ív függélyes magasoo 2 r sága: op— — > föltévén, hogy Dm ívnek függélyes magassága olly 2r parányi mint op, lesz Co is = — 5 mn, és Co értékeit (/?) képletben helyettesítvén, lesz az mn íven lefutási idő átalánosan kitéve: Tír i — — Ttr oo oo 2\í9'I 2\íb9'2r; miv^=\f 4)’ s azonfölül mind számlálót, mind nevezőt / r-rel elosztván, lesz egy *) Hogy — _ Ví Jedlik Természettan. I. k. onnét kitetszik, mivel tudva vagyon, hogy 15
