Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
216 I. Czikk. A testek’ szabad eséséről. 313) A testek’ szabad esését eszközlő nehézség ezen viszony szerint —, azaz a földgömb’ tömegével egyenes, és a föld’ középpontjától! távolság’ négyzetével megfordított viszonyban működik (24) ; minthogy pedig bizonyos helyen a föld középpontjátóli távolságnak négyzete az esési magosság’ négyzetének hozzájárultával észrevehetöleg nem változik, következik, hogy valamint M és D2 állandó mennyiségek, úgy a tölök függő nehézség is állandó erő, és ekkép az általa eszközlött szabad esés egyenletesen sebesedé mozgás. Mindazon képletek tehát , mellyek 246-dik számtól 254-dikig az egyenletesen sebesedö mozgás’ szabályait átalánosan elötüntetik, a szabad esésre is alkalmazhatók, ha bennök előforduló G helyett a szabad esés’ első másodpercze alatt megfutandó, és g betűvel jelentetni szokott tér használtatik. 314) A g tér’ nagyságát Riccioli és Grimaldi, Galilcei-nek, a szabad esés’ törvényei felfödözőjének, tanítványai pontosan megmért magosságokból leeresztett golyók esése által iparkodtak meghatározni , mi azonban nekik a lég’ ellenállása, és az esés’ idejének megmérésében csaknem elkerülhetlen tévedések miatt kellő szigorúsággal nem sikerülhetett. Az említett tér jóval is pontosabban az Attwood' esmiiszerén (Fallmaschine) tett kísérletekből kivezethető ; mert abban az eső test’ sebessége önkényileg lassíttatván, a bizonyos idő alatt megfutott tér sokkal könnyebben észrevehető. Ezen készület legegyszerűbben szerkezve áll egy függélyes, és közönségesen egy ujjnyi nagyságú fokokra felosztott AB (97. rajz) fa-oszlopból, mellynek felső végére igen mozgékony C csiga vagyon alkalmazva ; e csiga’ körében egy vékony selyemfonal helyzetik, mellynek mindegyik végéről egyenlő súlyú tányérkák függnek. Ha ezen tányérkáknak mindegyikére egyenlő Q és Q terhelmények tétetnek, azok egymást egyensúlyban tartandják,