Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)
213 Aranyhuzal. Ontöttón . . . Ólom........... Fehérfenyö. . Vörösfenyő. . Fehérbükkfa Vörös bükkfa Tölgyfa Hársfa ......... 27000 Nyírfa ......................... 20000 4200 Mogyoró fa.................. 14000 1700 Fűzfa........................... 11800 10000 Nyárfa......................... 11600 11000 Diófa........................... 13000 17000 Almafa........................ 9100 18000 Körtvélyfa.................. 8800 21000 12000 Azonban az efféle erősségi meghatározalok nemcsak külön, hanem egynemű anyagokban is szembetünöleg szoktak egymástól különbözni ; mert sokféle s többnyire mértékre nem vonható körülmények’ befolyásai az egynemű testek’ erősségét is tetemesen szokták módosítani. — így például hirtelen hűtés által a vas’erőssége nő, rézé fogy ; öntött fémek mérsékelt kalapálás által összefüggőbbek ; kelleténél tovább folytatott által pedig törékenyek lesznek. — Huzallá alakított fém jóval erősebb ugyanazon átmetszetü öntött, vagy kalapáltnál; mert huzalozás által a fémrészecskék egymáshoz közelebb nyomatnak , és a fémhuzalok egyenletesben összefüggő részekből állnak , minthogy a réteges fémtömeg huzalozáskor többnyire elszakadván huzal-gyártásra alkalmatlan.— Azonfölül igen változik a fémek’ erőssége t ha azok más fémekkel, vagy egyéb anyagokkal vegyesülnek. — A szijjos réz ónnal összeolvasztva keményebb tömeggé lesz, mint az álgyuötvényben láthatni ; réz és horgany magoknál erősebb sárgarezet adnak.—A vas 5% szénenynyel öntött vasat ; 0,9 s 1,9 század résznyi szénenynyel aczélt, % % szénenynyel léczvasat képez. (Thomas Graham Lehrbuch der Chemie, Braunschweig 1840, a vasról). A közönséges aczél Faraday szerint sokat nyer jóságában , ha V2 % ezüsttel, vagy mi még hathatósabb l/2 % rötenynyel elegyíttetik. (Gilb. Annal. 69. kötet 179. lap.) Továbbá az egynemű fák sem mindig egyenlő erösségüek ; más a hegyes , más a lapályos tájon termett fák’ erőssége ; sőt ugyanazon fának törzsökében, ágaiban, és gyökereiben is különböző. — Végre az egyenlő vastagságú kötelek közül azok az erősebbek , mellyek finomabb szálú kenderből gyártattak ; — a kötélkészitésben csak akkora sodrás tartatik czélszerünek , melly által a kötél’ szálai hosszaiknak */6-át vesztik el ; ennél nagyobb sodrás által a szálak hasztalanul feszíttetnek , és ugyanazon állapotba vannak , mintha reájuk akasztott súly állal folytonosan erőltetnének. — A kötelekre kenetni szokott kátrán gyöngíti azokat ; mert a légben megkeményedvén őket türedékenyekké teszi. — Fonott zsinórok, és szalagok ugyanazon tömegű sodrottaknál, fejéritetlenek a fejéritetteknél, nedvesek a szárazoknál, selyemből készültek a kenderből, ezek a pamutból készülteknél, hajból fonottak a szőrből fonottaknál erősebbek. 309) A viszonyos erősségnek meghatározása. — A testekből négylapú hasábok készíttetnek, és egyik végük , minekutána másik végüknél fogva megerösittetvén fekmentes helyzetbe tétettek, mindaddig terheltetik, mig el nem törnek. — Illy módon tett kísérletekből kiviláglik, de hányitás által is bebizonyítható, hogy bizonyos
