Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)

209

mellyik mód választassák is, tapasztalás után bizonyos: hogy a testek' térfogatában okozott változások (nyúlás, rövidülés, hajlás, tekeredés) egyenes viszonyban vannak az ezeket eszközlő erőkkel.

I. Jegyzék. Young szerint a tökéletes rugalmasság’ határai közt úgy van a testre működő nyomás által okozott rövidülés =r a testnek nyomás előtti hosszához = h , mint a nyomást okozó teher = í azon súlyt jelentő m számhoz, melly a test’ rugalmasságának nagyságát kifejezi ; ennélfogva áll, r: h—t: m; ht

innét m = — ; tehát a test’ tökéletes rugalmasság-mértéke azon sulynagy- r

ság, melly a test' hosszának az öt nyomó teherreli szorozatából ered, ha az a nyomás által okozott rövidüléssel elosztatik. — Ezen mértéket Young a rugalmasság’ mérké-nek (modulus) nevezte, és a tökéletes rugalmasság’határai között állandó mennyiségnek találta. — Lagerhjelm’ kísérletei után az itt nevezendő testek’ rugalmassági mérkét ezen számok fejezik ki :

Aczél . . . 1085

Ezüst .

. 443

Léczvas

. 1070

Üveg ....

. 368

Réz

686

Öntött sárgaréz

. 325

Öntött vas .

658

Ólom..........................

118

Sárgarézhuzal

522.

II. Jegyzék. A rugalmas testek , egy szóval rugonyok, számtalan készítményekben használtatnak ; illyenek például az ajtózárok , órák , hintók, mérlegek , és erömérök. — Ezen utolsóknak némelly nevezetesb példányait e helyett különösen tárgyalandóknak véljük :

a) Rugonymérleg. Ennek egyik neme csavaralakulag összetekert aczél- rugonyból áll ; melly felső végével egy üres henger’ felső fenekéhez erősítve lévén alul a henger borítékból kiálló rudacskába végződik; ha ennek gajmujára egymás után 1,2,3... fontnyi terhek felakasztatnak, a rugonynak általuk okozott hosszulásai rája jegyeztetnek föl, — minek megtörténtével e készítményt más testek’ súlyának meghatározása végett szokás használni. — Másik neme a rugonymérlegnek abode (94. rajz) tojásdad görbületű erős aczélrugony- ból, és ennek b pontjával összekötött gi sárgaréz lemezből áll, mellyre a mutatandó fontok’ száma vagyon feljegyezve. — Ha ezen mérleg a pontján átható gyűrű’ segítségével felfüggesztenie , k gaj- mura pedig valamelly teher akasztatik : akkor d pont, melly egyszersmind defmutatónak tengelyéül szolgál, lejebb száll, e pont pedig , melly- nél def mutató az aczélrugonyon csinált lyukon keresztülmegy , fölemelkedik, és ekkép a mutató gi lemezen a felakasztott testnek sulyját, fontokat jelentő számokban mutatja. — Értetődik : hogy ezen számok gi lemezre csak úgy jeleltethetnek föl, ha k kampóra mindig több és több fontnyi terhek aggattatnak.

94. rajz.

Jedlik Természettan I. k.

\ 4