Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Első szakasz. Szilárdnyugtan (Geostatica)

199

\

t

}

P= — , és hasonlókép

azaz : a hasáb-alakú test A és B pontoknak mindegyikét sulyjának felével nyomja...

Máskép áll a dolog, ha az A és B pontokon nyugvó test’ hosszszelvénye ABC (86. rajz) alakú; mert akkor G1 súlypontból működő R1 súlynak irányától számítandó P és Q erők merőleges távolságaik más értéket kapnak ; ugyanis P erő távolsága lészen %AB, (J erőé pedig y3^l/i ; (285, c) ; tehát áll :

R' : P : Q = AB : y3AB : %AB ; lionnél

r = tèï!^=*;t.

AB 3 __ %AB.R‘ _ 2R'

^AB _ ~íT'

azaz: A pontra működő nyomás az egész súlynak csak y3, B pontra haló nyomás pedig % részét teendi.

b) Ha ab (87. rajz) gerenda a végével fekmentes lapra, b végével pedig egy függélyes oc falra rézsűt támasztva vagyon, az előbb mondottak szerint sulyjának egyik felével a pontot, másik felével b pontot nyomja. — Ezen pontokra gyakorlott függélyes nyomásokat jelentsék illetőleg az ae, és bd egyenlő vonalak. — Leírván bd vonal körül bfdg egyenközt, ennek bf oldala a falra gyakorlott merőleges nyomást, bg pedig a gerenda mentében működőt je- lentendi. — Ha bg erő irányának folytában a pontra alkalmaztatva gondoltatik, a pontra két erő, úgymint: ah =bg, és ae mükö- dend. — Felbontván továbbá ah erőt is ak és al erőkre, ak az a pontra fekmentes irányban gyakorlott nyomást mutatja , al pedig a vele összeeső , és egyenlő ae erővel együttvéve , vagyis : am = ae -J- al = ae -j- bd az a pontra ható függélyes nyomást képviseli. — Miből látható : 1) Hogy a falhoz rézsűt támasztott ge87. rajz.