Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Első szakasz. A testek' közös tulajdonságai
a térmérték majd hossz , majd terület, majd térfogai vagy köbmérték nevet visel. — Jelenkori természettanban a bécsi, ó és uj franczia térmértékek ismerete leginkább megkivántatik. a) A bécsi hosszmérték alapja az öl ; ez 6 lábra ; 1 láb 12 ujjra ; egy ujj 12 vonalra; 1 vonal 12 pontra osztatik. Rövidség okáért az öl =: °, láb = ' , ujj — " , vonal jellel iratik. Nagyobb hosszúságok mérésére mértékül a mértföld .= 4000° használatik , melly a földrajzi mértföldtöl , vagyis a földgömb legnagyobb körébeni foknak 15-dik részétől (3911°) kevésben különbözik. b) Az ó franczia hosszmérték felosztásában és részeinek elnevezésében a bécsivel összejön , de nagyságára nézve attól valamennyire elüt ; mert a bécsi láb úgy áll a franczia lábhoz mint 1 : 1,0275. Mind az ó franczia , mind a bécsi hosszmértékeknek négyzete területmértékül, köbje pedig térfogat, vagy köbmértékül szolgál. c) Az uj franczia hosszmérték alapja a meter (metre) , mellynek hosz- sza a föld’ délkör éjszaki negyedének 10 milliomodnyi részét teszi , és bécsi mértékben 3,163532, ó francziában pedig 3,07844 lábhoz egyenlő. Ennek tizedes számokkal szokásba vett felosztásait megnevezendök a meter szó elejbe ezen latin származatú számszókat: deci, centi, milli, teszik; e szerint ha m m 1 meter — in, lészen decimeter =—-, centimeter = ------, millimeter = 10 100 m------. Ellenben a meter tizedes számokkali szorozása , annak eleibe tett ezen 1000 görög származatú számszókkal : deka , hektó , kilo jelentetik ; így dekameler = 10-m , Hektometer = 100« m, kilometer = 1000* m. A területmérték alapja egy dekameter hosszúságú és ugyanannyi szélességű négyszög , melly orenak mondatik. A térfogat vagy köbmértéknek egysége pedig sfére-nek neveztetik; ez nem egyéb, mint egy koczka idomú térfogat, mellynek mindegyik lapja, egy négyszögmeternyi. Olly koczka pedig, mellynek egyegy lapja 1 deci- meternyi, liter nevet visel. Mind are-nek , mind s£ere-nek és liter-néW tized, század , ezred része , vagy tíz , száz , ezer annyija , az imént említett latin és görög elötételekkel különböztetik meg. d) Nétnellykor a vonalszerinti terjedség’ szoros meghatározása végett a mértékek Vernier által talált paránymérövel láttatnak el. Paránymérönek neveztetik azon egyenes vagy kürhajlatú kisebb rész , melly a hasonló irányú, és egyenlő részekre osztott mérték mellett, ide s oda tolható. Ezen vagyon egy bizonyos hosszúságú vonal, egyenlő de egygyel vagy kevesebb vagy több részekre fölosztva , mint a mértéknek ugyanakkora hosszúságú vonala. Ha ezen bizonyos hosszúságú vonal a mértéken neveztetik a-nak, s vagyon a elosztva n részekre , mindeggyik részecskének nagysága lészen = — és n ; mivel ugyanazon a hoszszúságú vonal , a paránymérön , n—1 vagy n—|—1 réa szekre vagyon osztva , egy részecske nagysága az első esetben = -----•
