Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
187 henger alakú ede'nybe helyzeti nedves posztóból, vászonból, vagy fehérruhából a viz nagyobb részint kihajtatik, ha az edény gyors forgásba tétetik. i) A Hess-féle vizemelö készítménynek eredménye is a központtóli erő’ működésének tulajdonítandó. Ezen készítmény áll A és B (76. rajz) 76. rajz. széttartó nyílt csőkből, mellyek függélyes állású C ten- gelylyel vannak összefoglalva. Fölül köralakú D csatornába görbítve lévén , alul E edényben vagy kutban tartalmazott vízbe vannak bemártva. Ha F forgattyú vagy más gépezet segítségével C tengely körül sebes forgásba hozatnak, a bennök létező víz a központtóli erő által mindaddig fölebb haj tátik, míg D csatornába ki nem ömlik, onnét a használati helyére G csőn tovább vezetendő. k) Végre minthogy földgömbünk 24 óra alatt tengelye körül egyet fordul., sarkainál valamennyire összelapult alakúnak kell lenni, és igy nem tökéletesen gömbölyű , mit más tünemények is bizonyítanak. 282) Midőn a tengely körül forgó test’ részei egymástól könnyen el nem választhatók; akkor a központtóli erő a tengelyre hat. — Ennek okáért ha a forgó test’ tömege az említett tengely körül egyenetlenül van felosztva, a tengely mindig a nagyobb tömeg felé vonatik, és igy mind ágyát nagyobbitja, mind maga hamarább elkopik. — Ellenben a forgó tömeg’ részarányos felosztásakor a tengely semmi nyomást nem szenved ; mert minden egyes részecske’ központtóli törekvését az ellenfélen szemközt álló részecskének egyenlő és ellenirányos törekvése megsemmisíti. Illy tengely szabad tengelg-nek mondatik, mert helyzetének megtartása végett semmi támaszokra nem szorul, s ámbár nyugvási állapotában csekély erőnek is enged, forgása alatt felvett irányából csak szembetűnő erő által mozdíttathatik ki. — Tapasztalhatni ezt Bohnenberger által e czélra talált röpmozgonyban, vagy minden csigában, melly az asztalon perdités által sebesen forog.
