Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
162 IL Czikk. Az összetett mozgásról. 260) Az összetett mozgás két vagy több, egy testre együttműködő erők által eszközöltetik (238). A mint ezen erők irányukra, nagyságukra és fajukra nézve különböznek, úgy az összetett mozgás iránya és sebessége is változik. 261) Két egyirányú, habár külön fajú erők által eszközlött mozgás, az erők közös irányában, és azok összegéhez arányzott sebességgel történik. Mert világos, hogy valamelly testet egy erő csak a működési irányában, és nagyságához mért sebességgel hozhat mozgásba ; már pedig két közös irányú erő egyenhatású a belőlük származott eredővel, mellynek iránya az egyirányú összetevőkével közös, nagysága pedig azok’összegéhez egyenlő (201) ; tehát igaz az állítmány. 262) Két ellenirányú erők által eszközlött mozgás a nagyobbik erő irányában, és az erők különbségéhez arányló sebességgel eszközöltetik. Mert az ellenirányú erők’ eredője azoknak kiilönzékéhez egyenlik, és a nagyobbik erővel egyirányú (202). Ha tehát kerestetnék a két erő által mozgásba hozott testtől T idő alatt elvégzett tér: az, az egyenletes, egyenletesen sebesedö és lassudó mozgás által megfutandó térről mondottaknál fogva , Két és egyirányú pillanati erők müködtével lesz : S = VT -f- vT . . . (I). Két ellenirányú pillanati erők müködtével lesz : S = VT — vT . . . (II). Két egyirányú állandó erők müködtével lesz : 8 = GT2 -f gT2 . . . (III). Két ellenirányú állandó erők müködtével lesz : S = GT — gr- . . (IV). Egy pillanati és egy állandó közös irányú erők müködtével lesz : S = VT -\-Gr . . . (V). Egy pillanati és egy állandó ellenirányú erők müködtével lesz : S=VT-Gr- . . . (VI). 263) Két egy fajú és szöglet alatt működő erők által hajtatott test azon egyenköz átlóján halad, mellynek oldalai az említett erőket képviselik. Képviseljék AB és BC vonalak (55. rajz) PésQ pilla-
