Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan

151

MS

P=Y • • • <VI);

vagyis : a pillanati erő nagysága még egyenlő azon hányadoshoz is, melly a tömeg és megfutott tér’ szorozatának az idöveli elosztásából keletkezik.

Jegyzék, a) A mozgás nagyságának képletéből (IV) könnyű átlátni : miért gyakorolhatnak nagy tömegek , például terhelt hajók , vagy nagy jégtáblák csekély sebességek mellett is roppant nyomást az ellentálló tárgyakra ; és miért olly rontok még a kisebb tömegű golyók is , ha nagy sebességgel hajtatnak.

b) A pillanati erő nagyságának (V) képletéből kitetszik : miért kívántatik annál nagyobb erő , minél nagyobb a mozdítandó tömeg és a vele közlendő sebesség.

c) A (VI) képletből érthetni, hogy az erőnek annyival nagyobbnak kell lenni, mennyivel nagyobb tömeg, mennyivel hosszabb úton , és mennyivel rövidebb idő alatt mozdíttatik.

d) Továbbá mivel a (VI) képletből áll : ezen egyenlet is : FT = 1\IS, önkény t világlik , miként M tömegnek 5 téren mozdítására az erőn kívül idő is kívántatik ; s mivel ezen egyenlet nem változik ha Polly viszonyban kisebbedül , miilyenben T növekszik , az is kitűnik : hogy egy hosszú ideig működő kis erő akkora mozgási mennyiséget eszközölhet, a mekkorát egy nagy, de igen rövid ideig működő erő , és végetlen kis ideig működő erő csak végeden kis mozgást hozhat létre. így például ha a puskából kilőtt golyó egy, sarka körül igen mozgékony tárt ajtóba ötlik, azt átütvén meg sem rendíti, ámbár mozgásának nagysága az ajtó-becsukásra is több mint elegendő volna, ha több ideig működhetnék. Egy fenyőfa-pálcza két fekmentesen kifeszített lószőrre , vagy két üveg-pohárra tétetvén , ha közepe táján erősebb bottal, nagy sebességgel megüttetik , eltörik a nélkül, hogy a lószőrök elszakadnának , vagya poharak szétzuzatnának ; mi minden bizonynyal megtörténend, ha az ütés kisebb sebességű , tehát hosszabb időig tartó ; mert akkor már a mozgás a lószörükkel is közültethetik. Egy darab fagygyú-gyertya puskából kilőve az ajtón , minekelötte széttöredeznék , keresztülmegy ; és egy üvegtáblán keresztüllőtt golyó gömbölyű lyukat csinál , a nélkül hogy az üsszetü- retnék. Ha egy fejszének , mellyet nyelénél fogva levegőben tartasz , nyelét kalapácscsal jól megütöd , azt a fejszébe mélyebben hajtottad ; mert a nyélben eszközöltetett mozgás , idő rövidsége miatt, a fejsze tömegével nem közültethetett. A kocsin vagy hajón szabadon álló embernek teste hátra dől , ha a kocsi vagy hajó hirtelen megindíttatik ; ellenben előre bukik, ha a hajó parthoz ütődik , a kocsi pedig valamelly akadály által futásában hirtelen meggátoltatni. A palaczk szája fölött egy kártyára helyzeti pénz a palaczkba esik, mihelyt a kártya alóla kirántatik. Az irnedvbe mélyen mártott toliból hirtelen fölemelés által a fölösleg irnedv kiszökik ; s. t. b. i.

243) Mivel mind P mind Q = ilíF-hcz (242), Q ís = F-1»gz;