Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
137 P.3IN 0— P=R =------- = 0. 00 221) Két pontra)(egtj síkban fekvő, de nem egyenközös irányú erők összetétele. Legyen az MA és NB (50. rajz) vonalak állal képviselt P és Q erők támadási pontjait összekötő vonal MN ; mivel ezeknek működésűk ugyanaz marad, irányuknak bármelly pontjában alkalmaztassanak azon testre , mellyben 3IN vonal létezik, nyittassanak meg irányvonalaik, inig egymást c pontban nem szegik ; azután alkalmaztassanak e c pontra az említett erők akkép, hogy legyen P = 31A = ca, és Q = NB — eb. Ennek megtörténtével a két pontra ható erők egy pontra vezettettek ; következőleg eredőjűk irányát és nagyságát a szerkezeit cadb egyenköz’ cd átlója képviseli ; végre cd átlónak irányát mindaddig megnyujtván, mig valahol MN vonalt nem vágja, és a vágó C pontra az eredő erőt jelentő cd vonalt az előbbi irányában úgy alkalmazván , hogy legyen cd = CD, ezen vonal lészen az eredő R erőnek képviselője, C pont pedig azoknak középpontja. — Ha P és Q összetevőknek nagysága azon <r szöglettel együtt, mellyet a megnyujlott irányaik c pontban képeznek, adatvák: akkor ezek eredőjének nagysága nem különben mint az egy pontra bizonyos szöglet alatt ható erőknél 210-dik szám alatt történt, ezen képlet által is R= Z P--\-Qi-\-2PQ cos általánosan kifejezhető; és a már előadott módon minden előfordulható esetre különösen kiszámítható. 222) Mivel ca, eb, (50. rajz) vonalak P, Q erőket képviselik, áll: P : 0 = ca : eb ; úgy de ca : eb — sin bed : sin acd ; és CE CF sm bed : sin acd = — : — ; tehát Cc te
