Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)
€ nálatban. Az előbb ismertetett és egy darabból álló gyújtóktól eltérően a foszforos gyújtók két részből állottak: a foszfort tartalmazó palackból és a régen ismert és használt kénes gyufából. A foszfort jól zárható ólom- vagy üvegpalackokban tartották s valahányszor tüzet akartak, kénes gyufával nyúltak a palackba. A gyufafejre tapadt csekély mennyiségű foszfor, mihelyt a levegőre került vagy midőn a fosz- foros kénes gyufa fejét érdes felületen enyhén dörzsölték, meggyulladt s a tűz a gyufa fejének lángra- lobbantásával a gyújtószálra is átterjedt. Ezek a foszforos gyújtók sokféle módon készültek. Az egyik fajtájukhoz mintegy 20 granum mennyiségű, apró darabkákra vágott foszfort olvasztottak meg, jól bedugaszolt üvegekben. Használatkor a foszforból kénes gyufa fejével kapartak le egy szemernyit s a gyufa fejét érdes felületen: lemez- vagy bőrdarabkán dörzsölve, kaptak tüzet. E gyújtók foszforfogyasztása oly csekély volt, hogy Prechtl bécsi műegyetemi tanárnak és az intézetnek Irinyi János tanuló éveiben is igazgatójának, 1835-ben megjelent Technologische Encyklopädie című munkájában adott leírása szerint egy granum mennyiségű foszfor, amely alig 0.1 gramm-nak felel meg, 60—80 darab gyufaszál meggyújtásához is elegendő volt. Gyújtáskor vigyáztak arra, hogy a palackot gyorsan bedugaszolják, levegő és nedvesség annak belsejébe ne hatolhasson, hogy így a gyújtót hosszú ideig használhassák.0 Egy másik fajtájú foszforos gyújtó készítésekor a palackban megolvadt, foszforba addig fújtattak friss levegőt, míg a foszfor az oxidálódás után narancs- sárga színűvé vált. Ezek a foszforos gyújtók abban különböztek az előbbiektől, hogy ezeknél a nem kellőképen oxidálódott foszfor a levegőn gyulladt meg és nem kellett a kénes gyufát érdes felületen dörzsölni. Még jobbak voltak ezek a gyújtók, ahogy Meissner bécsi műegyetemi tanár, Irinyi János későbbi tanára, írja az 1820-ban kiadott Handbuch der allgemeinen und technischen Chemie című hatalmas munkájában, ha a megolvasztott foszfort kevés magnesiumoxiddal 6 6 Prechtl i. in. 81. 1. — Megemlékezik ezekről a foszforos gyújtókról Prechtl, mint a bécsi műegyetemen a kémia tanára, egy 18 évvel korábban, 1817 ben megjelent tankönyvében is, melynek címe: Grundlehren der Chemie in technischer Beziehung. I. Bd. Neue vermehrte Ausgabe, Wien, 1817. (Ez a ritka könyv csak a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet könyvtárában van meg. A budapesti és a bécsi műegyetemek könyvtárában azonban nem találtam.)
