Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)
34 feltalálója. De azt sem lehet mondani, hogy a foszforos száraz dörzsgyufa feltalálója, mert hiszen többek között a káliumklorátos dörzsgyufák is kimondottan foszforos száraz dörzs gyújtók voltak. A pattogó, vagyis káliumklorátos foszforos gyufák használata veszélyt rejtett magában. Könnyen gyúltak meg, gyű j tókeveréküket szétfreccsen tették s tüzet, égési sebeket okoztak. Ezért haszná atukat és gyártásukat Németország egyes vidékein megtiltották s a postai szállításból is kizárták. Bizonyítják ezt a hiteles forrásnak számító, egykorú németnyelvű hazai újságok is. A Budán 1835-ben megjelent Gemeinnützige Blätter július 23-iki száma arról ad hírt, hogy a hannoveri királyi posta vezér- igazgatósága az úgynevzett dörzsgyufák és dörzstaplók (Reib-oder Streich-Zündhölzchen und Reibzündschwamm j postai szállítását megtiltotta.83 És ugyanennek a lapnak 1835 augusztus 6-iki száma Brémából azt a hírt közli, hogy más kormányok intézkedéseihez hasonlóan, a foszforral készült gyujtószereknek, nevezetesen a dörzspapírok különféle fajtáinak, a dörzsgyufáknak és a gyorsan gyúló taplóknak (Reibzündpapier, Reibzündhölzer, Schneli- zündschwamm) nagyban és kicsinyben való eladását, az ezekhez a gyujtószerekhez használt foszfornak tűzveszélyessége miatt szintén betiltották.84 A gyujtószergyárak ezért azzal kezdtek foglalkozni, hogy az enyhe dörzsölésre vagy pusztán a napon való fekvés által is könnyen meggyűlő, foszforos káliumklorátos gyufák tűzveszélyességét lehetőség szerint csökkentsék. Sikerült is olyan foszforos gyufákat készíteni, amelyek sem önmaguktól, sem a dobozokban való erős rázás által nem gyulladtak meg. Ilyen kevésbbé veszélyes foszforos dörzsgyufák készítésének módját írja le a Dinglers Polytechnische Journal 1835. évfolyamában megjelent egyik közlemény.85 Ebben többek között arról is szó esik, hogy városokban vagy lakóházak közelében semmi szín alatt sem volna szabad ilyen gyufák gyártásával foglalkozó műhelyeket engedélyezni. Ezeknek a gyufáknak az előállítása, ha a kész gyufák már nem is voltak annyira veszélyesek, továbbra is nagy veszélyt rejt magában s a legcsekélyebb vigyázatlanságból is tűzveszély keletkezhetik. Az akkori gyufák gyártásának nagy tüzveszélyes- sége miatt nem engedélyezte Pest város tanácsa sem Irinyi gyufagyárának lakóházak közelében való működését, miként ilyen gyárak működését külföldi városok bel93 Gemeinnützige Blätter, 1835. LIX. &z. 472. 1. 94 Gemeinnützige Blätter, 1835. LXIil. sz. 498. 1. 65 58. köt. 483. 1.: Vorschrift zur Darstellung der Pliosphor- Reibfeuerzeuge
