Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)
30 Az osztrákok mellett a németek is maguknak tulajdonítják a foszforos gyújtók feltalálását. Mint előbb em- lítém, a foszforos gyufát ezért német gyújtónak is nevezik. A németek szerint Kämmerer volt az első Ludwigs- burgban, ki 1832-ben állítólag foszforos gyufákat készített. A Deutsches Museum falitáblái szerint gyujtókeve- réke foszforból, káliumklórátból, gummiból és kék festékanyagból állott, és minden dörzsfelületen meggyulladt. E falitáblán olvashatjuk még, hogy Kammererrel egyidő- ben John Walker angol gyógyszerésznek és Irinyi magyar diáknak is hasonló találmányai voltak. Feldhaus német technikai történetíró és dr. Metz szerint azonban nem bizonyítható, hogy a würtembergi Kämmerer volna a gyufa, illetőleg a foszforos gyufa feltalálója. Feldhaus szerint Kämmerer csak kalapkészítő volt s ha e téren feltalálóról akarunk beszélni, Sámuel Jonest kell említenünk. ki 1832 november 20-án kapott gyufáira angol szabadalmat.75 A németek még dr. Moldenhauert is említik, hogy 1833-ban Kammerer-féle gyuj tókeverékkel Darmstadtban gyufákat készített. Dr. Say Móric szerint Moldenhauer csak 1839-ben alapított Darmstadtban gyufagyárat s állítólag sokszor kinyilatkoztatta, hogy a foszforos gyufák előtte, amikor azokat gyártani kezdte, már ismeretesek voltak.76 Mivel német, forrásanyag nem áll rendelkezésemre és Németországban kutatásokat nem végezhettem, így ezeknek az adatoknak a helytállóságát nem ellenőrizhetem. Az angolok John Walker jenek dörzsgyufái Ullmann szerint Samuel Jonesnek előbb említett 1832. évi szabadalmával váltak ismeretessé.77 Samuel Jonesnek Lucifers vagy Lucifer Matches név alatt forgalomba hozott gyufái azonban a London Journal of Arts nyomán a Dinglers Polytechnische Journal 1833. évfolyamában ismertetett leírása szerint klórsavaskálival készült, kezdetleges kiállítású dörzsgyujtók voltak.78 A bécsi szabada.mi hivatalban az eredeti angol szabadalmat kikerestem s eszerint ezek a gyújtók gyapot- és papírszlagokra, forgácsra és gyufaszálra felrakott klórsavaskáliból, kámforból, kénből, gyantából és cukorból álló gyuj tókeverékkel voltak 75 Feldhaus: Die Technik der Vorzeit, der 'geschichtlichen Zeit. Leipzig und Berlin, 1914. 326. 1. 78 Dr. Say Móric: A gyufa története. Budapest, 1832. 30. 1. 77 Encyklop. d. teckn. Chemie. 2. Aufl. X. Bd. 1932. 856. 1. 78 Dingier‘s Polytechn. Journ. Stuttgart, 1833. 49. Bd. 422. 1. Verbesserungen an Zündapparaten oder an einzelnen Theilen derselben, auf welche sich Samuel Jones, Fabrikant in London, am 20. Nov. 1832. ein Patent ertheilen liess.
