Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)
24 den és általánosságiban arról, hogy a gyufát Irinyi János vagy más kortársa találta fel. A Vasárnapi Újság 1863. évfolyamában maga Irinyi is helyesen állapítja meg Felvilágosító adatok a gyufa történetéhez című cikkében, hogy 1836-ban, mikor találmányán dolgozott, a gyufa szavunk még nem volt meg. Akkor még Irinyi is csak zündhölzliről beszélt.54 És valóban, 1835-ben Kunos« Gyalulata még gyujtófácskát mond,55 az Athenaeum előbb említett hirdetésében azonban már gyufáról olvashatunk. Annak bizonyítására, hogy korábban is voltak gyujtó- fácskák, illetőleg gyufák, álljanak itt a következők. Páriz Pápai szótárának 1767-ben Szebenben megjelent, u. n. Bod-féle bővített kiadásában a cremium szó magyar jelentésénél többek között ezt is olvassuk: Kénköves fátskák, mellyekkel gyújtunk valamit. A Pozsonyban 1749-ben megjelent Recueil de dialogues royales-ben, azaz a királyi beszélgetéseknek összveszedegetésében pedig az Alumettes szó német és magyar jelentésénél ez áll: Schwefel-Höltzlein, kénköves forgács.56 És a müncheni Deutsches Museumnak a gyujt'ószerek történeti fejlődését bemutató egyik tárlójában, XVIII. századbeli egykorú képen, gyufát áruló kereskedőt láthatunk. Bizonyos tehát, hogy a gyufa, vagyis a kénes gyufa már a XVIII. században használatban volt. Sőt a kénezett végű fácskák, a Deutsches Museum hivatalos vezetője szerint a középkorban is ismeretesek voltak. Fidibusznak használták őket és belőlük fejlődött a gyufa.57 1805-ben a töménykénsavba mártogatott kálium- klorátos gyufákat kezdik használni. 1811-ben a Budán nyomtatott Vereinigte Ofner und Pesther Zeitung mellékletében, a Gemeinnützige Blätter e'ső évfolyamában is le van írva az ilyenfajta gyujtószernek a készítési módja.58 Ehhez — a leírás szerint — közönséges kénes gyufákat (Schwefelhölzchen) használtak s a gyufák kénes fejét 54 Vasárnapi Újság', 1863. 75. 1. 55 Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára. 19-Ü2. I. köt. 115. 1 56 Recueil de dialogues royales sur toutes les choses qui entrent dans le Discours, etc. — Auszug Königlicher, und in Reden vorkommender Gespräche etc. — Azaz: Királyi beszélgetéseknek és a beszéd között előforduló dolgoknak, nemkülönben frantzia példabeszédeknek, értelmes mondásoknak és kiváltképpen való szóknak összveszedegetése. Pozsony, 1749. 143. 1. 57 Amtlicher Führer durch die Sammlungen. 2. Aufl. (München, 1928.) 340. 1. Feuerzündung. 38 Id. folyóirat 1. számában: Taschenfeuerzeuge.
