Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)

11 a gyújtókat. És minden kritika nélkül jegyzi meg vé­gül, hogy az angolok John Walker-nek tulajdonítják a foszforos gyújtókat.14 1871-ben a szakirodalomban szintén sokszor idé­zett Jettel-nek jelenik meg Die Zündwaaren-Fabrika- tion című könyve dr. Bolley zürichi műegyetemi tanár­nak Handbuch der chemischen Technologie című több kötetes gyűjteményes műve különálló köteteként. Jettel szerint 1833 és 1835 között bukkannak fel az első fosz­foros gyújtók. Ausztriában Siegl, Rómer, Preshel, Né­metországban Kämmerer, Moldenhauer, Anton, Angliá­ban John Walker és Franciaországban Merckel veze­tik be őket.15 * Jettel ezt a munkáját tetemesen bővítve, 1897-ben újból kiadta s miután benne mindenekelőtt afeletti csodál­kozásának ad kifejezést, hogy a foszfornak kiváló tulaj­donságait gyujtóáruk készítéséhez későn ismerték fel, Derosne és Cagniard de la’Tour idevágó kísérleteiről szól először. Űjból említi Kammerert, Walkert, Moldenhauert, Romért minden rendszer nélkül s azután arra tér ki bő­vebben, hogy a foszforos gyújtók tulajdonképpeni fel­találójáról az 1896. évig téves vélemények voltak elter­jedve. A feltalálás kérdésének végleges tisztázására azonban csak 1896-ban, Irinyi halála után nyilt alkalom. A napilapokban ugyanis Irinyi elhalálozása alkalmából meg­jelent cikkek találmányának ismeretes történetét is el­mondják s ezeket az adatokat Jettel, a Kammerer-féle gyújtó 50 éves jubileuma alkalmából a Zeitschrift für Zündwaarenfabrikation című folyóiratban közzétett ada­tokkal összevetve, Kämmerer elsőbbségét Irinyivel szem­ben kétségkívül bebizonyítottak látja, mivel Irinyi csak 1836-ban, Kämmerer ellenben már 1833-ban jött rá arra a gondolatra, hogy a foszfort gyújtók készítésére hasz­nálja. Haladásnak tartja Jettel az ólomsuperoxid beveze­tését is 1837-ben, amit szerinte két bécsi gyárosnak, Preshelnek és Trevany-nak köszönhetünk.15 A sokszor hivatkozott Stricker dr-nak 1874-ben ki­14 Muspratt's theoretische, praktische und analytische Che­mie, in Anwendung auf Künste und Gewerbe. II. Aufl. 6. Bd. Braunschweig. 1870. 262. 1. (Gesell, d. Feuerzeuge.) 15 Jettel, Wladimir, Werkführer in Clausthal am Harz: Die Zündwaaren-Fabrikation in ihrer gegenwärtigen Ausbildung. Braunschweig, 1871. (Hdb. d. ehern. Technologie von Dr. P. Bolley. VI. Bd., 3. Gruppe, 3. Abt.) '• Jettel, Wladimir, Rédacteur der Zeitschrift f. Zünd­waaren-Fabrikation, Vorstand des Vereines der Deutschen Ziindwaarenfabrikanten: Die Zündwaaren-Fabrikation. Wien. Pest, Leipzig, 1897.

Next

/
Oldalképek
Tartalom