Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
3 nélkül nyilvánosságra hozott alkotás a nyilvánosságrahozatal évétől' számított ötven évig részesül védelemben. Ebbén a vonatkozásban is eltér a javaslat a hatályos szerzői jogtól abban, hogy a megjelenés helyett a nyilvánosságra hozatal évét teszi irányadóvá. A megjelenés kizárólagos figyelembevétele már az 11)21' : LTV. törvénycikk értelmezése tekintetében is nehézségeket szül. A nyilvános előadás abban az esetben, ha álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül1 történik, az idézett törvénycikk 49. §-a értelmében az első megjelenéstől számított ötven évig részesül védelemben, holott lehetséges, hogy az előadásra kerülő ily alkotás (színmű, zenés színmű, zenemű) egyáltalában nem jelent meg nyilvános forgalomra szánt példányokban (többszörösítésekben, másolatokban, lenyomatokban, fiCmlevonatokbail stb.). Hasonló nehézséget szül az 1921 : LIV. te. 13. §-ára utalás az idézett törvény 60. §-ában, mely a képzőművészet és iparművészet alkotásai felől rendelkezik, melyek közszemlére tehetők, anélkül, hogy megjelentek volna. Nem elég tehát az álnevű vagy névtelen alkotások tekintetében kizárólag a megjelenést venni figyelembe. Egyébként is a megjelenés csupán egyik módja a nyilvánosságra hozatalnak. Ehhezképest a javaslat szóbanlevő védelmi idő kezdőpontjául a nyiívánosságrahozatalt tekinti. A méltányosságnak egyénként is az felel meg, ha a védelmi idő számítása tekintetében adott kedvezmények általában a nyilvánosságra hozatalhoz, nemcsupán a megjelenéshez kapcsolódnak. Elvileg is a nyilvánosságrahozatal a döntő jelentőségű a javaslat rendszerében, mert ezzel lép ki az alkotás a szerző titokszférájából. A megjelenésnek tehát a védelmi idő számítása szempontjából csak kivételesen van jelentősége a javaslat szerint. Erről alább még lesz szó. Lényegileg átveszi a javaslat az 1921 : LIV. te. 13. §-ának azt a szabályát is, hogy abban az esetben, ha a szerző nevét beiktatás végett bejelentették vagy ha a mű utóbb a szerző neve alatt jelent meg, a védelmi időt az általános szabályok szerint kell számítani. Eltérés csak az, hogy a javaslat 47. §-ának első bekezdése értelmében nem az az irányadó, hogy a szerző neve megjelenéssel kapcsolatbán jutott nyilvánosságra, hanem az, hogy a szerző jogának gyakorlása a szerző neve alatt történt. Egyébként nincs eltérés abban a vonatkozásban, hogy a bejelentésnek, illetőleg a szerző kiléte felfedezésének ötven év alatt kell történnie, még pedig a javaslat szerint a nyilvánosságrahozata’Jtól számítva. A védelmi idő számítása szempontjából a megjelenésnek tulajdonít jelentőséget a javaslat 47'. §-ának második és harmadik bekezdése a több részből (kötetből) álló alkotásokra nézve. Ilyen esetekben ugyanis a nyilvánosságra hozatalnak a megjelenés a rendszerint! módja s a védelmi idő kezdőpontjának kétségtelen megállapítása érdekében célszerű kizárólag a megjelenésre lenni figyelemmel. Ehhezképest ilyen esetekben nem jöhet figyelembe a védelmi idő kezdőpontja szempontjából a lényeges tartalomnak a nyilvánossággal közlése sem, mely egyébként a javaslat 10. §-ához képest egy tekintet alá esik az alkotásnak nyilvánosságra hozatalával. Az álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül több részben (kötetben) közreadott alkotások szerzői jogi oltalmának időtartamát a javaslat szerint különböző időpontoktól kell számítani ahhoz képest, hogy az egyes részek (kötetek) önállóak-e vagy sem. Az önállóság kritériuma a javaslat szerint az, hogy az egyes részek (kötetek) nem ugyanazt az anyagot ölelik fel és így nem függnek össze szorosan egymással, úgy hogy az egyes részek (kötetek) egymagukban is — legalább bizonyos mértékig — teljes egészet alkotnak. Ha ilyen az eset, a védelmi időt minden egyes résznek (kötetnek) első megjelenésétől külön-külön kell számítani. Ebben a tekintetben lényegileg követi a javaslat a hatályos szerzői jogot s az 1921 : LIV. te. 16. §-ától csupán a szövegezés nagyobb világosságával tér el. Abban is követi a javaslat -— a lényeget illetően — a hatályos szerzői jogot, hogy abban az esetben, ha több — nem önálló — részben (kötetben) közreadott alkotás ugyanazt az anyagot öleli fel és így az egyes részek (kötetek) egymással szorosan összefüggnek, a védelem tartamát az utolsó rész (kötet) megjelenésétől kell számítani. Nem tartalmaz újat az a további rendelkezés sem, hogy abban az esetben, ha az egyes nem önálló részek (kötetek) megjelenése között tíz évnél hosszabb időköz, telt el, az előbb megjelent részek (kötetek) külön önálló alkotásnak, a tíz év lefolyása után megjelenő részek (kötetek) pedig új alkotásnak számába mennek. Kiegészíti azonban a hatályos szerzői jogot a 47. § utolsó bekezdésében foglalt magyarázó rendelkezés. Eszerint olyankor, ha az alkotásnak újabb kiadása vagy újabb előadása olyan változtatásokkal vagy kiegészítésekkel történik, melyek annyira fontosak, hogy új alkotásnak tekinthetők, a védelmi idő — amennyiben a nyilvánosságra hozataltól kell számítani — az ily új alkotás nyilvánosságra hozatalával, megfelelő esetben pedig 97
