Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
iátozását is a saját szabályozási körébe vonta. Ennek az eljárásnak gyakorlati haszna kézenfekvő. Egyébként meg kell említeni, hogy a bírói gyakorlat is figyelembe veszi az ábrázolt személy ily érdekét. A javaslat 32. §-ának részleteit tekintve, alapvető szabály az, hogy a szerző a nyilvánosságra hozatal vagy az értékesítés jogát arckép vagy szoborképmás tekintetében — bizonyos kivétellel! — csak az ábrázolt személy beleegyezésével gyakorolhatja. A megrendelő részéről ily beleegyezést nem kíván a javaslat, ebben a tekintetben tehát eltér a bírói gyakorlattól, mely a megrendelő beleegyezési jogát az 1921 : LIV. te. 64. §-ához képest figyelmen kívül nem hagyhatta. A megrendelő ily jogát el kellett ejteni, mert a megrendelés kötelmi jogi jelentőségű ténye nem adhat alapot a megrendelő ily jogának megállapítására. Ehhez személyiségi jogi alap szükséges, melynek szempontjából a puszta megrendelés ténye közömbös. A megrendelés tényének csupán abból a szempontból lehet jelentősége, vájjon alapot nyujt-e az erre vonatkozó ügylet ahhoz, hogy a megrendelő olyan jogot gyakorolhasson, mely egyébként csupán a szerzőt illeti meg. A javaslatnak erre vonatkozó állásfoglalásáról alább is lesz még szó. Nincs szükség az ábrázolt személy beleegyezésére a javaslat szerint olyankor, ha az ábrázolt személj' vagyoni ellenértékben részesült azért, mert arcképének vagy szoborképmásának megalkotását megengedte a szerzőnek. Az ebben levő üzletszerűség indokolttá teszi az ábrázolt személy szellemi érdekeinek figyelmen kívül hagyását. Az ily ügylet kiindulópontja ugyanis kétségtelenül az, hogy a szerző azért nj’ujt vagyoni ellen- értéket az ábrázolt személynek, mert maga is értékesíteni akarja az alkotást. Ha az ábrázolt személy akarata ettől eltér, módjában van erre nézve kifejezetten megállapodni a szerzővel. Ehhez képest a javaslatnak szóbanlevő szabálj'a csupán kétség esetére érvényesülő magyarázati szabály. Az ábrázolt személy beleegyezését olj’ankor, ha szükséges és nem szerezhető meg, pólolhatja a 30. § 3. bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozók beleegyezése az olt meghatározott sorrendben, feltéve, hogj' az ábrázolt személy halálának évétől számított tíz év még nem telt: el. Ez idő után már nincs olyan számbavehető érdek, mely az arckép vagy szoborképmás nyilvánosságra hozatalát vágj' értékesítését az ábrázolt személy szempontjából tilthatná. Az arckép személyiségi jogi jelentőségéből folyik, hogj' a szerzőnek adott belegyezést vissza is lehet vonni anélkül, hogy ezért kártérítést kellene nyújtani. További kivétel az ábrázolt személy beleegyezését kívánó szabály alól a javaslat szerint az, ha nem megrendelésre készült arckép vágj- szoborképmás nyilvánosságra hozatala a művészet magasabb érdekét szolgálja. Ily esetben közömbös az, vájjon az ábrázolt személj' részesült-e vagyoni ellenértékben a szerző részéről. Ezzel a rendelkezéssel a javaslat lényegileg az ábrázolt személy személj'iségi jogát korlátozza ugyan, de ezzel egj'úttal a szerző jogának csorbítatlanságát mondja ki és így ez a szabály' kétségtelenül szerzői jogi jelentőségű. Kiterjed a szóbanlevő kivétel a nyilvánosságra hozatalon felül az értékesítésre is, mert a művészet magasabb érdeke abban az esetben sem szorul háttérbe, ha az ily arckép terjesztése egyúttal a szerző vagyoni érdekét is szolgálja. Egj'ébként azért is szükséges a szóbanlevő szabálynak az értékesítésre kiterjesztése, mert az értékesítés a javaslat 13. §-ához képest nincs a közvetlen vagyoni előnyre irányuló célzatra korlátozva, úgyhogy' p. o. az alkotás többszörösített példányának ingyenes osztogatása is a szerző kizárólagos joga. Ami a megrendelésre készült arcképet vagy szoborképmást illeti, ebben a tekintetben a javaslat egyfelől a most tárgyalt rendelkezés útján foglal állást, amennyiben megrendelt arckép tekintetében a művészet magasabb érdeke sem elegendő ahhoz, hogy az ábrázolt személy beleegyezése feleslegessé váljék, másfelől kifejezetten is rendelkezik a javaslat a szóbanlevő irányban. Megrendelt arcképnek vagy szoborképmásnak bizonyos körű értékesítése ugyanis a szerző beleegyezése nélkül meg van engedve a javaslatban felsorolt személyek részére. Az értékesítés módja annyiban esik korlátozás alá, hogy az ily arcképet vagy' szoborképmást a szerző beleegyezése nélkül csupán közszemlére lehet tenni vagy' fénykép útján lehet többszörösíteni, mégpedig csupán abban az esetben, ha ez nem üzletszerűen történik. Ennél messzebbmenő kivétel ugyanis méltánytalanul sújtaná a szerzőt. Az ily jogosultság alanyi körét a javaslat — a hatályos szerzői jogtól eltérően — nem korlátozza a megrendelőre, hanem megadja ezt a jogot az ábrázolt személynek és részletesen felsorolt közeli hozzátartozóinak is, mégpedig kumulative, sorrend megállapítása nélkül. A szóbanlevő jogot megbízott útján is lehet gyakorolni), tekintettel
