Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
83 A szóbanlevő rendelkezéseket kiterjeszti a javaslat az alkotás szabad értékesítésének eseteire is, hacsak a javaslat mást nem rendel. Ez a szabály a szerző szellemi érdekeinek oltalmából önként következik. Azokban az esetekben ugyanis, amikor az alkotás értékesítése a szerző beleegyezése nélkül meg van engedve, lehetővé kell tenni azt, hogy az értékesítés ily célját meg lehessen valósítani akkor is, ha ez egyes esetekben csak az alkotás bizonyos mértékű megváltoztatásával történhetik meg. így pl. iskolai1 használatra szerkesztett gyűjteménybe felvett nyelvi alkotások egyes részeinek kihagyása pedagógiai szempontból mellőzhetetlen lehet. A szóbanl'evő kiterjesztés nélkül ez nem volna lehetséges. Kiterjed a. szerző beleegyezése nélkül megengedett változtatásról szóló rendelkezés a mozgófényképészeti alkotás átruházására is. Tekintettel azokra a szempontokra, melyekről a mozgófényképészeti alkotás szerzőjének meghatározásával kapcsolatban már szó volt, mozgófényképészeti alkotás átruházása esetében a változtatás ellen tiltakozásra elsősorban a mozgófényképészeti alkotás szerzőjét jogosítja fel a javaslat a szóbanlevő általános szabállyal összhangban, ezenfelül azonban a mozgófényképészeti alkotás létrehozatala körül alkotó tevékenységgel közreműködő személyek közül csak annak ad tiltakozó jogot a javaslat, aki a mozgófényképészeti alkotás többszörösitett példányain vágy az ily alkotásra vonatkozó hirdetésben szerzőként van megnevezve. E nélkül a korlátozás nélkül ugyanis a mozgófényképészeti alkotás értékesítése gyakorlati nehézségekbe ütköznék. Tulafdoni viszony. A 27. és 28. §-hoz. A javaslatnak ezek a §-at a szellemi alkotásra vonatkozó szerzői jognak és az ily a'kolást hordozó testi tárgy tulajdonosát illető dologi jognak viszonyát határozzék meg. A 27. § arról rendelkezik, mennyiben járhat az ily dologi jog a szerzőt illető jogosultság gyakorlásának jogával, a 28. § pedig arról rendelkezik, mennyiben korlátozza a dolog feletti tulajdont a szerző joga. Alapvető szabálya a javaslatnak az 1921 : LIV. te. 63., 67. és 6$. §-ával összhangban az, hogy a szerző szellemi alkotását eredeti példányként hordozó testi tárgy tulajdonosa a szerző szellemi érdekeinek érvényesítésére irányuló jogát egyáltalában nem gyakorolhatja, a szerző vagyoni érdekének érvényesítésére irányuló jogát pedig csak a szerző beleegyezésével. Ez a szabály összhangban van a javaslat általános rendelkezéseivel. Kivételt csak a képzőművészeti alkotás tekintetében tesz a javaslat 2‘7! §-a, melyre nézve azt a magyarázati szabályt' állítja fel, hogy az ily alkotást az ezt eredeti példányképpen hordozó testi tárgy tulajdonosa kétség esetében nyilvánosságra hozhatja, ezenfelül bizonyos körben értékesítheti is, nevezetesen közszemlére tétellel, vagy a látást közvetítő készülék útján bemutatással1. Képzőművészeti alkotásnál ugyanis az eredeti példány' dologi jellege olyan szembeszökő jelentőségű, hogy az ily testi tárgy megszerzőjének tapasztalat szerint általában azt a szándékot lehet tulajdonítani, hogy illy tulajdonának a nyilvánosság részére bemutatását — esetleg vagyoni előny szerzése végett —- kívánja. Ebben a tekintetben a javaslat követi a német—osztrák javaslat példáját. Az említett javaslatok és a csehszlovák szerzői jogi törvény nyomán a javaslat is kifejezetten állást foglal abban a kérdésben, milyen korlátozást szenved a tulajdonos dologi joga abban az esetben, ha a tulajdonjog tárgya olyan dolog, mely szellemi alkotást eredeti példányképpen hordoz. Erre nézve a javaslat azt a szabályt állítja fel, hogy az ily tulajdonos köteles tűrni, hogy a szerző az alkotásra vonatkozó szellemi és vagyoni érdekeit érvényesíthesse, így különösen ily alkotását többszörösíthesse vagy közvetve elsajátíthassa. Ez a szabály folyománya annak az elvnek, hogy az alkotás a szerző jogkörében marad mindaddig, amíg a szerző önkéntes elhatározása vagy a törvény rendelkezése következtében abból kii nem kerül. A szerző szellemi érdekei tekintetében még a szerzői jog ily korlátjáról sem lehet szó, amennyiben a javaslat 11. §-ának utolsó bekezdéséhez képest a szerző szellemi érdekű jogának gyakorlásáról előzetes lemondásnak nincs helye s az ily jog korlátozása — amennyiben a törvény mást nem rendel — hatálytalan. —• Ehhez képest kétségtelen, hogy a szerző szellemi érdekű jogának gyakorlását nem akadályozhatja az a körülmény, hogy az alkotását hordozó testi tárgy másnak tulajdonába került. De a szerző vagyoni érdekű joga gyakorlásának sem lehet ez akadálya, mert a tulajdonjog nem a szellemi alkotásra, hanem csak az azt hordozó dologra vonatkozik. A szerzőtől különböző tulajdonosnak tehát már a javaslat általános rendel-
