Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - I. Általános indokolás
2. bekezdésében foglalt attól a rendelkezéstől, hogy külföldi müve a magyar szerzői jog oltalmában rendszerint csak akkor részesül, ha a mű először Magyarországon jelent meg, hogy ezt a szabályt csak a nem magyar nyelvű alkotásokra korlátozza, e mellett pedig azt a kiegészítő rendelkezést teszi, hogy elegendő, ha csupán a fordítás jelent meg először Magyarországon, továbbá, hogy külföldinek alkotása akkor is a magyar szerzői jog oltalmában részesült, ha az az állam, melynek a szerző polgára, magyar szerzőnek először Magyarországon megjelent alkotását ugyanolyan oltalomban részesíti, mint a javaslat. Üj az a magyarázati szabály is, hogy az oly alkotást, mely a magyar- országi megjelenéssel egyidősben külföldön is megjelent, a javaslat alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha csupán Magyarországon jelent volna meg. A római egyezmény 6. cikke 2. bekezdésének felel meg a javaslatnak az a további rendelkezése, mely szerint a minisztérium — megtorlásul — rendelettel korlátozhatja az irodalmi és művészeti jogok védelmére alakult berni Unióhoz nem tartozó ország kötelékébe tartozó oly szerzők alkotásainak védelmét, akik ffiy alkotásuk első megjelenésekor nem laktak valóságban az említett Unió egyik országában sem, ha az az ország, amelynek kötelékébe tartoznak, nem védi kielégítően oly szerző müvét, aki az említett Unió valamelyik országába tartozik. Kifejezetten rendelkezik a javaslat 105. §-a abban a tekintetben, mennyiben lehet külföldi javára alkalmazni a szerző részesedési jogáról szóló rendelkezéseket. Ebben a tekintetben az a javaslat álláspontja, hogy abban az esetben, ha nemzetközi szerződés máskép nem rendelkezik, külföldi javára a szerző részesedési jogáról szóló rendelkezések csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben az az állam, melynek a szerző polgára, magyar szerző javára a részesedési jogról rendelkező szabályokat alkalmazni rendeli. Ugyanez a § kimondja, hogy az előadó művész beleegyezési jogáról rendelkező szabályokait (35. §) oly állam tekintetében, mely magyar állampolgároknak ily oltalmat nem nyújt, a minisztérium rendelettel korlátozhatja. Az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó 107. § szabályai közt új az, mely kimondja, hogy az, akire a szerző vagyoni érdekű jogának gyakorlását a javasltat hatályba- léple előtt átruházta, nem gyakorolhat oly jogot, mely e törvény hatálybalépése előtt a szerzőt nem illette meg vagy nem volt szokásos. Tekintettel arra, hogy az előadó művész joga tekintetében a javaslat 35. §-a szakít a hatályos jognak azzal az1 álláspontjával, mely az előadó művész részére előadása eredményének készüléken megrögzítése tekintetében szerzői jogot biztosít, a javaslat 108. §-a azt az átmeneti rendelkezést alkotja, hogy abban az esetben, ha az ily megrögzítés a javaslat hatálybalépése előtt történt, az 1921 : L!Y. te. 8., 46. és 51. §-án alapuló szerzői jog a hatálybalépés napján megszűnik ugyan, azonban az említeti §-ok alapján megrögzítésre szerzett jogosítvány a javaslat 35. §-ában megszabott terjedelemben érintetlenül marad. Ehhez azt a további magyarázó szabályt fűzi a javaslat 108. §-a, hogy kétség esetében az ily jogosítvány nem terjed ki sem az alkotásnak hangos vagy beszélő- film útján értékesítésére, sem a hallás számára iísmélelhetően közvetítő készülék útján bemutatására.
