Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Törvényjavaslat a szerzői jogről - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásai
16 akkor, ha az ábrázolt személy vagyoni ellenértékben részesült azért, mert arcképének vagy szoborképmásának megalkotását megengedte a szerzőnek. Ha a beleegyezést nem lehet megadottnak tekinteni, sem az ábrázolt személyt nem lehet megkérdezni s az ábrázolt személy halálának évétől számított tíz év még el nem telt, az ábrázolt személy házastársának, ivadékának, elődjének és testvérének beleegyezése szükséges; erre az utóbb említettek csak előbb említett jogosult hiányában jogosultak. Az ábrázolt személy vagy más erre jogosult a beleegyezést visszavonhatja anélkül, hogy ezért kártérítésre volna köteles. Nem megrendelésre készült arckép vagy szoborképmás nyilvánosságra hozatalához vagy értékesítéséhez, ha ez a művészet magasabb érdekét szolgálja, az ábrázolt személy beleegyezése nem szükséges. Megrendelt arcképnek vagy szoborképmásnak fénykép útján nem üzletszerű töblbszörösítésére és közszemlére tételére — más megállapodás hiányában — a megrendelő vagy jogutóda, úgyszintén az ábrázolt személy' vagy házastársa, ivadéka, elődje avagy megbízottjuk korlátozás nélkül jogosult. A jelen § rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha az arckép vagy szoborképmás nem részesül a jelen törvény oltalmában. 33. §. Nincs szükség az ábrázolt személy beleegyezésére (32. §), ha az igazságszolgáltatás vagy a közbiztonság érdekében hatóság készíttet vagy hoz egyébként nyilvánosságra avagy terjeszt arcképet. Sem a szerző, sem az ábrázolt személy beleegyezése nem szükséges a közéletben és általában a napi eseményekben szereplő vagy gyülekezeten, felvonuláson vagy más ily alkalommal jelen volt személy arcképének hírlapban vagy folyóiratban avagy mozgófénykép útján közléséhez, sem arcképnek tudományos, oktató vagy általában közművelődési célból közszemlére tételéhez, többszörösítéséhez, vagy a látást közvetítő készülék, így különösen mozgófénykép vagy rádió (képtávirat) útján vagy egyébként nyilvánosan bemutatásához. Az előbbi bekezdés rendelkezései nem nyernek alkalmazást, ha ez az ábrázolt személynek, vagy ha meghalt, házastársának, ivadékának, elődjének vagy testvérének érdekét méltánytalanul sértené. c) Levelek. 34. §. Levelet vagy más bizalmas természetű iratot akkor is csak a címzett beleegyezésével szabad nyilvánosságra hozni, ha szellemi alkotást hordoz. A címzett halála után, ha az elhalt végrendelettel nem intézkedett máskép és az elhalálozás évétől számított tíz év még el nem telt, beleegyezésre az elhalt házastársa, ivadéka, elődje vagy testvére jogosult, még pedig az utóbb említettek csak előbb említett jogosult hiányában. Nincs szükség beleegyezésre, ha a nyilvánosságra hozatalt oly méltánylást érdemlő érdek kívánja, mely nagyobb súlyú, mint az az érdek, amely a nyilvánosságra nem jutáshoz fűződik.- Ily esetben a szerző beleegyezésére sincs szükség.
