Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)

Indokolás - Hatodik fejezet. Vegyes rendelkezések

HATODIK FEJEZET Vegyes rendelkezések. A vegyes rendelkezések elsősorban azt határozzák meg, melyek azok az esetek, ame­lyekben a szerzői jog szabályainak alkalmazásáról szó lehet annak ellenére, hogy a javas­lat 2. §-a értelmében vett szellemi alkotást kellene oltalmazni. Ebbe a körbe tartoznak a fényképek (87. és 88. §), az árjegyzékek, üzleti hirdetések, használati, utasítások, lakás­jegyzékek és más ily gyakorlati célú munkálatok (89. §), a képzőművészeti vagy ipar­művészeti alkotásnak nem tekinthető szövegkép (illusztráció), térkép, plasztikai mű, föld­gömb, földrajzi, helyrajzi (topográfiái), úgyszintén valamely problé'ma újszerű megoldását tartalmazó vagy egyébként újszerűséget mutató mérnöki vagy más műszaki vagy tudomá­nyos vonatkozású tervrajz, ábra, vázlat (90. §). A 92. § a levélnek vagy más bizalmas ter­mészetű iratnak nyilvánosságra hozataláról' rendelkező szabályokat kiterjeszti arra az esetre is, ha tartalmukat nem lehet szellemi alkotásnak tekinteni. Másodsorban annak a kérdésnek szabályozására terjednek ki az egyes rendelkezések, hogy milyen munkálatokra nem terjed ki a szerzői jog oltalma. Ilyenek a hivatalos használatra készült hivatalos iratok, ideértve a törvényeket, a rendelteteket, a törvényjavaslatokat és indokolásukat, úgy­szintén a hatóság céljára szolgáló véleményeket is (93. §), továbbá a hírlapban vagy folyó­iratban megjelent, vagy akár rádió, táviró vagy távbeszélő útján nyilvánosságra hozott napihírek és vegyes apróságok, melyek puszta közlést tartalmaznak (93. §). Ezek a ren­delkezések azonban egyúttal azt is meghatározzák, milyen oltalom illeti a törvénytár, tör­vénygyűjtemény és a rendeltetek tára kiadását, úgyszintén a hírek gyűjtésével foglalkozó vállalatokat. A továbbiakban a szabadalmi leírás korlátozott idejű oltalmáról (94. §) és a címoltalomról (95. §) rendelkezik a javaslat. A 96. § lényegében törvényes engedélyt tar­talmaz zenei alkotásnak a hallást ismételhetően közvetítő készüléken megrögzítésére és az ily készülék értékesítésére az ott meghatározott feltételek alatt. A 97. § korlátozó' ren­delkezést tartalmaz oly egyén arcképének közzététele tekintetében, aki, ellen bűnvádi el­járás folyik vagy akit elítéltek. A 98. § a nyilvánosságra hozatalnak és a megjelenésnek napját határozza meg, a 99. § a javaslatban meghatározott felhasználási szabadság egyes eseteinek feltételét határozza meg, a 100. § a javaslatban megengedett beiktatásról, a 101. § pedig a kiadói ügyletről rendelkező szabályok módosításáról rendelkezik. A 102'. § a kiadót kötelezi az előállított példányok számának bejelentésére. A 103. § ar javaslatban meghatározott bűncselekmények miatt folyamatba tett bűnügyekben illetékkötelezettség megállapítását teszi lehetővé. A 104. és 105. § a külföldi vonatkozásokat tárgyalja. A 106. § a hatálybalépésről és végrehajtásról, a 107. és 108. § pedig az átmeneti szabályokról rendelkezik. 1. Fényképek. A 87. és 88. §-hoz. A javaslat álláspontját a fényképek tekintetében az általános indokolás már vázolta. Ehhez képest a javaslat szabályozása lényegileg megfelel a hatályos szerzői jognak. Meg­fontolás tárgya volt ugyan az a kérdés, nem kelltene-e a fényképek oltalmát abban az irányban korlátozni, hogy csupán a közönséges, puszta technikád ismereteket, feltételező, ipari módra előállított fényképeken túlmenő jelentőségű ily termékekre terjedjen ki, amint ezt a szerzői jog irodalmában már követelték is. Tekintettél, azonban arra, hogy a javaslat álláspontja általában az, hogy az oltalom tárgya független bármily értékítélettől, a szóban- levő korlátozást mellőzni kellett. Az 1921 : LIV. te. 72. §-ával egyezően kimondja a javaslat, hogy a fényképpel egy tekintet alá esnek a fényképezéshez hasonló eljárás termékei is. Az oltalmi idő tekintetében is megmarad a javaslat a hatályos jog álláspontján,

Next

/
Oldalképek
Tartalom