Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Ötödik fejezet. Büntető rendelkezések
119 .zetten vétséggé nyilvánítja a szerzőnek vagy örökösének (hagyományosának) ily jogellenes magatartását. A javaslatnak ez az álláspontja egyébként megfelel' a hatályos szerzői jognak is. Ettől csak annyiban tér el, hogy nem rendelkezik kifejezetten arról az esetről, ha a kiadó jelentet meg valamely kiadást a közte és a szerző közt fennálló szerződésnek vagy a törvénynek ellenére. Erről a javaslatban azért nem kell külön büntető rendelkezést alkotni, mert a kiadónak ily visszaélései a javaslat 79. §-ána‘k büntetendő tényálla- déka alá esnek. A bűnösség és a kísérlet tekintetében a 79. § 2. bekezdésének alkalmazása esetében is az előbbi §-szal kapcsolatban előadottak irányadók. 2. Arckép és levél jogtalan nyilvánosságra hozatala. A SO. §-hoz. Azokat a rendelkezéseket, melyeket a javaslat 32. §-a az arcképen vagy szoborképmáson ábrázolt személy érdekeinek védelme végett foglal, magában, nem elegendő csupán magánjogi, következményekkel ruházni fel, amint ezt a javaslat 65. §-a teszi. Ezen túlmenő büntető szankcióra is szükség van. Ehhez képest a javaslat 80. §-ának 1. pontja értelmében vétség miatt büntetendő, aki arcképet vagy szoborképmást az ábrázolt vagy más jogosult személy beleegyezése nélkül jogtalanul nyilvánosságra hoz. A jogellenesség ■e tényálladék tekintetében is a jogosult személy beleegyezésének hiányában van, azonban ily beleegyezés nélkül is lehet jogos a nyilvánosságra hozatal a 32. é's 331. §-ban meghatározott ily esetekben. Az ábrázolt személy büntetőjogi oltalmának szükségességéről előadottak megfelelően állnak levélnek vagy más bizalmas természetű iratnak címzettjére is. A bűnösség és a kísérlet tekintetében a szóbanlevő cselekményekre is a javaslat 78. §-ával. kapcsolatban előadott szempontok irányadók. A tulajdonos és a megbízó büntetőjogi felelőssége. A 81. §-hoz. A javaslat a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. te. 19. §-ával összhangban hatályos büntetőjogi védelemről gondoskodik olyan esetekre is, amikor a 78—80. §-okban meghatározott vétséget üzleti vállalatnak alkalmazottja vagy megbízott követte el. Ilyenkor, ha a vállalat tulajdonosát (üzletvezetőjét), illetőleg a megbízót a hivatásából folyó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a vállalat tulajdonosa (üzletvezetője), illetőleg ai megbízó vétség miatt büntetendő. 3. Büntetés. A 82. §-hoz. A hatályos szerzői jog szerint a szerzői jog bitorlásának büntetése kizárólag a pénz- büntetés. Ez mindenesetre összefügg azzal, hogy az 1921 : LIV. te. 25. §-a a büntetés kiszabását is a polgári bíróság hatáskörébe utalta, azonban ettől függetlenül is megállapítható, hogy a pénzbüntetés a szerzői jog bitorlásának eseteiben általában elegendő. Különösen áU ez a szerző vagyoni érdekű jogának megsértésére, de a szellemi érdekű jogok megsértésének eseteiben sem mutatkozik indokoltnak a normális esetekben szabadságvesztésbüntetés alkalmazásai. Ehhez képest a javaslat nem megy annyira, mint egyes külföldi törvényalkotások, melyek visszaesésen kívül is megengedik szabadságvesztésbünitetés alkalmazását, még pedig szélesebb keretek között is, mint a javaslat. A javaslat azonban csupán arra az esetre korlátozza a szabadságvesztésbüntetést, ha a tettes a javaslatban meghatározott vétség miatt két ízben már büntetve volt és utolsó büntetésének kiállása óla tíz év még el nem telt. Ilyenkor három hónapig terjedhető fogházbüntetést lehet kiszabni. Természetesen ilyenkor is lehet mellékbüntetésül pénzbüntetést alkalmazni, ha ennek az 1928 : X. te. 3. §-ában megszabott feltételei megvannak. A javaslat kifejezetten is utal arra, hogy a pénzbüntetés tekintetében a most idézett törvény rendelkezései nyernek alkalmazást.
