Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Törvényjavaslat a szerzői jogről - Első fejezet. Általános rendelkezések
11 6. A szerző halála. 20. §. Amennyiben ez a törvény mást nem rendel, a szerzőt alkotására nézve megillető jog gyakorlása nem függ attól, hogy a szerző életben van-e. A szerző szellemi érdekeinek érvényesítésére irányuló jogát halála után — az alábbi 21. §-ban foglalt korlátozásokkal — az általa végrendelettel erre kifejezetten kijelölt személy, ilyennek hiányában házastársa, ivadéka vagy elődje gyakorolhatja. Torzítás ellen, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által erre a célra kijelölt vagy alkotott szerv is felléphet. Az ily szerv e működésének szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. A második bekezdés rendelkezését alkalmazni kell a szerző halála után a szerző vagyoni érdekű jogának átruházása esetében a további átruházásba való beleegyezésre is (22. §). 21. §. A szerző vagyoni érdekeinek érvényesítésére irányuló joga halálával átruházás (22. §) hiányában — törvényes örököseire száll át. Az uratlan hagyatékra fennálló háramlási jog nem terjed ki a szerző jogára. Az örökös nélkül meghalt szerzőtárs joga a többi szerzőtársra vagy jogutódaikra száll. A szerző életében nyilvánosságra nem hozott alkotást a szerző halála után mindaddig nem szabad nyilvánosságra hozni, amíg le nem telt az az idő, melyre a szerzőnek végrendeletbe foglalt tilalma vonatkozik. Azon a testi tárgyon, mely képzőművészeti alkotást eredeti példányként hordoz, a szerző halála után nevét — ideértve közismert művészi nevét — vagy jegyét feltüntetni a 20. § 2. bekezdésében felsoroltak sem jogosultak. , A szerző halála után örököse az alkotáson csak úgy tehet változtatást, ha ezt a közönség számára felismerhetővé teszi.
