Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Ötödik fejezet. Büntető rendelkezések
ÖTÖDIK FEJEZET Büntető rendelkezések. Az általános indokolás már jelezte azt a mélyreható különbséget, mely a büntető rendelkezések tekintetében választja el a javaslatot a hatályos szerzői jogtól. A részleteket illetően a következőkre kelt utalni: Az 1921 : LIV. te. 18. §-a az írói művekre nézve a szerzői jog bitorlása vétségének tényálladékát csak egészen általánosságban jelzi úgy, hogy ezt a vétséget az követi el, aki a szerzői jogot szándékosan vagy gondatlanságból' bitorolja. Erre a rendelkezésre hivatkozik a zenemüvek tekintetében aiz idézett te. 48. §-a, a színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadása tekintetében az 57. §, a képzőművészet és az iparművészet alkotásai tekintetében a 65. §, a szövegképek (illusztrációk), térképek, földrajzi, helyrajzi1 (topográfiái), építészeti, mérnöki és más műszaki, valamint tudományos vonatkozású tervek, rajzok, ábrák, vázlatok és plasztikai művek tekintetében a 67. §, fényképészeti művek tekintetében a 71. §. Mozgófényképészeti müvek tekintetében is az 1921 : LIV. te. 18. §-a irányadó, mert az idézett te. 73. §-ához képest az ily mű tartalma szerint az írói művekkel, a képzőművészeti alkotásokkal vagy se fényképészeti művekkel részesül egyenlő védelemben az ott meghatározott feltétel alatt. Példaszerű részletezés található ezenfelül az 1921 : LIV. te. 6., 7., 40. és 65. §-ában, továbbá külön büntetendő tényálladékot állapít meg az idézett te. 23. §-a a névbitorlásra nézve. A javaslat — rendszeréhez híven — külön-külön. határozza meg a szerző szellemi, és vagyoni érdekeibe ütköző büntetendő tényálHadékokat, még pedig a szellemi alkotás minden nemére nézve egységesen. Másik lényeges eltérés a hatályos jogtól az, hogy büntethető csak szándékos cselekmény lehet. Gondatlanság esetében elegendő a kártérítés, mint jogkövetkezmény. Ez felel meg sok külföldi törvénynek is. Egyéb tekintetben az egyes §-okkal kapcsolatosan történik utalás; az alábbiakban a fennálló jogtól való eltérésekre. 1. A szerzői jog bitorlásának vétsége. A 78. §-hoz. Az e §-ban felsorolt cselekmények a szerző szellemi érdekű jogának jogellenes és szándékos megsértését foglalják magukban. Sem a jogellenességről, sem a szándékosságról nem tesz kifejezetten említést a javaslat, mert az előbbi követelmény általános alapelv, az utóbbi pedig a Btk. 75. §-ából folyik. Az 1—5. pontban felsorolt tényálladékok a dolog természetéhez képest nem terjednek ki a szerző szellemi érdekű jogának minden megsértésére s így nem párhuzamosak a javaslat 10. és 11. §-ában foglalt azzal a szabályozással, mely a szerzőnek minden szellemi érdekét oltalom alá helyezi. A jaavslat 78. ipának 1—5. pontjában fel nem sorolt ily jogsértések nem büntethetők, csupán magánjogi következménnyel járnak. A legfontosabb és legnagyobb gyakorlati jelentőségű eseteket a 78. § mindenesetre magában foglálja. A javaslat lényegesen túlmegy a hatályos jogon. Az 1921 : LIV. te. 23. §-a a névbitorlás tekintetében úgy határozza meg a büntetendő tényálladékot, hogy abba egyfelől az idézési szabadság feltételeinek megszegése (a forrás és a benne esetleg megjelölt szerző világos megnevezésének hiánya), másfelől az a cselekmény esik, ha a szerző nevét a művön akarata ellenére megjelölik vagy mellőzik. Ebben a tekintetben a javaslat 78. §-ának 2. pontja szerint az követ el vétséget, aki a szerző nevét — ideértve közismert művészi nevét vagy jegyét is — képzőművészeti alkotás eredeti példányán a szerző beleegyezése nélkül vagy másnak ily alkotásán, vagy úgy tünteti fel, hogy a többszörösített példány eredeti
