Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Harmadik fejezet. A szerzői jog bitorlásának magánjogi következményei. A 65. §-hoz
113 kísérletnek sem, mert erre nézve általános szabályt csak annyiban lehet adni, amint ezt n Btk. 65. §-a teszi, ez pedig a gyakorlati esetek eldöntésére elegendő útmutatást nyújt. Kiegészíti a javaslat a hatályos jogot annak kimondásával is, hogy az elkobzásról szóló rendelkezéseket a javaslaton alapuló egyéb jogok tekintetében is megfelelően alkalmazni kell. Ezekről a jogokról a 65. §-hoz fűzött indokolás utolsó bekezdésében már volt szó. Természetesen nem terjedhet ki az elkobzás a 34. § esetében a címzett beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozott levél vagy más bizalmas természetű irat eredeti példányára, mert ennek birtoklása egymagában nem jogellenes, hanem csupán a tiltott felhasználás. Nem veszi' át a javaslat az 1921 : LIV. te. 23. §-ának azt a szabályát, mely szerint elkobzásnak olyankor is helye van, ha a forrásnak vagy a benne esetleg megjelölt szerzőnek világos megnevezését szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztották, avagy a szerző nevét akarata ellenére a művön megjelölték vagy mellőzték. Ebben a tekintetben a javaslat arra a helyesebb álláspontra helyezkedik, melyet a német—osztrák javaslat foglal el a szóbanlevő irányban. Ehhez képest a javaslat értelmében nincs helye elkobzásnak a forrás megjelölésének hiánya miatt, sem amiatt, hogy a forrás megjelölése nem törvényszerű, így amiatt sem, hogy a forrásban megnevezett szerző nincs feltüntetve. Ily cselekben a sértett csupán a hiány pótlását követelheti. Az elkobzás mellőzése. A 71. §-hoz. A javaslatnak az elkobzás mellőzéséről szóló rendelkezései azt a fő célt követik, hogy az elkobzás, mint a vagyoni érdekeket súlyosan érintő kényszerintézkedés, csak olyan esetekben kerüljön alkalmazásra, amikor a sértett érdekeinek megóvása végett múlhatatlanul szükséges. Ehhez képest a javaslat 71. §-ának 1. bekezdése azt az alapelvet mondja ki, hogy mellőzni kell az elkobzást, ha a jogellenes állapotot más módon is meg lehet szüntetni, vagy ha a sértett érdekeit az is kielégíti, ha az alkotáson tett változtatások tekintetében kifejezésre jut, hogy azok nem a szerzőtől erednek. Ilyenkor a sértett csak az ehhez szükséges intézkedés megtételét követelheti. Más esetekben a 71. §-ban meghatározott feltételek alatt van helye az elkobzás mellőzésének. A szóbanlevő alapelv tekintetében a javaslat a német—osztrák javaslat példáját követi. Ami az elkobzás mellőzésének további eseteit illeti, a javaslat elsősorban az 1921: LIV. te. 20. §-ának utolsó bekezdésében foglalt szabályt veszi át és kimondja, hogy ameny- nviben harmadik személy jogát nem sérti, a sértettnek jogában áll az alkobzás alá eső példányokat, eszközöket és készülékeket előállításuk áráért egészben vagy részben átvenni. Méltányosságból megengedi a javaslat azt is, hogy olyankor, ha gyűjteménynek csak egy része esik elkobzás alá, az, akit az elkobzás sújtana, kérhesse, hogy az elkobzást a szerző részére fizetendő összeggel elháríthassa és az ily példányokat szabadon értékesíthesse, feltéve, hogy az elkobzás foganatosítása a kérelmezőnek aránytalanul súlyos kárt okozna. A kérelem teljesítése a bíró belátására van bízva és ki van zárva olyankor, ha az elkobzás alá eső példányok a szerző szellemi érdekeire hátrányosak, úgyszintén egyébként is olyankor, ha az ily példányok tulajdonosa szándékosan vagy gondatlanságból bitorolta a szerző jogát. A közművelődéshez fűződő közérdeket tartja szem előtt a javaslat, amikor — külföldi példára — megengedi, hogy olyankor, ha a képzőművészeti alkotásnak jogellenesen létrejött példánya nagy művészi értékű, a bíróság elrendelhesse, hogy megsemmisítés helyett közgyűjteménybe helyezzék el. Méltányosságból enyhíti az elkobzási szabályokat a javaslat 71-ának utolsó bekezdésében foglalt az a rendelkezés is, mely szerint általában mellőzni kell az elkobzást a szerző vagyoni érdekű jogának bitorlása esetében, ha a szerző ily joga az ítélet jogerőre emelkedésének évét követően két évnél tovább már nem tart. Ily esetben az egyébként elkobzás alá eső tárgyat csupán zár alá kell venni a védelmi idő leteltéig. Természetesen nem terjed ki ez az enyhítés arra az esetre, ha a bitorlás a szerzőnek szellemi érdekű jogára vonatkozik, mely nem korlátozódik a védelmi időre. Ítélet közzététele. A 72. §-hoz. A javaslat az 1921 : LIV. te. 30. §-ával egyezően kimondja, hogy a bíróság a nyertes fél kívánatára elrendelheti, hogy az akár abbanhagyásra, eltiltásra vagy elkobzásra, akár
