Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
H 107 a bármely eljárás útján akár egy, akár több példányban előállított többszörösítést, ideértve a kézi másolást is, kivéve nem üzletszerű használatra szánt egyes példány ingyenes előállítását. Ez a kivétel kiterjed az idézett te. 46. §-ában foglalt utaláshoz képest a zeneművekre is. A képzőművészet és az iparművészet alkotásai tekintetében pedig az 1921 : LIV. te. 62. §-ának 1. pontja úgy rendelkezik, hogy nem tekinthető a> szerzői jog bitorlásának olyan egyes másolatoknak ingyenes előállítása, amelyek nem terjesztés céljából és nem építés útján készültek; az ilyen másolatokon azonban az eredeti mű szerzőjének jegyét, nevét vagy nevének kezdőbetűi; használni, továbbá ilyen másolatokat nyilvánosan kiállítani vagy üzletszerűen használni tilos. A szövegképek (illusztrációk), térképek, földrajzi stli. tervek, rajzok, ábrák, vázlatok és plasztikai művek, úgyszintén a fényképészeti és mozgófényképészeti müvek tekintetében az idézett te. 67., 71. és 74. §-a ismét az 5 §-ra utal. A javaslat lényegében fenntartja ezeket a rendelkezéseket, azonban egységesen szabályozza a kérdést. Rendszeréhez híven ugyanis a szellemi alkotás minden fajára kiterjedően általános szabályként mondja ki a javaslat 62. §-a, hogy bárkinek joga van arra, hogy szellemi alkotást többszörítésképpen hordozó egyes testi tárgyakat készíthessen saját használatára. Kifejezetten kimondja a javaslat azt is, hogy az ily szabadon készíthető tárgy átruházásának élők között egyáltalában nincs helye, tehát ingyenesen sem. Ezzel a visszaélés lehetőségét a legszélesebb körben igyekszik a javaslat ellensúlyozni. Kiegészíti a javaslat a hatályos jog említett szabályát azzal, hogy nem csupán az építést zárja ki a felhasználás ily jogának köréből, hanem a terv kivitelét is általában, tekintet nélkül arra, hogy épületről vagy más alkotásról van-e szó. Eltér a javaslat bizonyos mértékig a hatályos jogtól az előállítás- ingyenessége tekintetében is'. A német—osztrák javaslat nyomán ugyanis nyelvi vagy zenei alkotás tekintetében nem kívánja meg a javaslat az ingyenességet, hanem csak azt, hogy az előállítás ne történjék üzleti vállalat körében. Ennek a rendelkezésnek célja közkönyvtárak számára lehetővé tenni, hogy — bár díjazásért — fényképmásolatokat szolgáltathassanak ki magánosok részére olyan könyvekről vagy zeneművekről, melyek egyébként nehezen hozzáférhetők. A közművelődésnek ezt az érdekét kívánatosnak látszik figyelembe venni. A szó- banlevő kivétel alig csorbítja a szerzői jog gyakorlására jogosult személy érdekét, mert általában módjában van a szükséglet kielégítéséről új kiadás rendezésével gondoskodni, ff) Előadás vagy bemutatás házi vagy iskolai körben. A (S3. §-hoz. A javaslat általában a' szerző vagyoni érdekű jogának tekinti az előadást, akár személyes az, akár a hallást közvetítő készülék útján történik. Ugyanez áll az alkotásnak a látást közvetítő készülék útján láthatóvá tételére. Nem korlátozódik tehát a szerző vagyoni érdekű joga1 az előadás vagy bemutatás nyilvánosságára. Vannak ugyanis olyan előadási módok, melyek nem nyilvánosak ugyan, azonban a szerző vagyoni érdekét igen nyomatékosan érintik. Ezeknek a megfontolása indította a magyar bírói gyakorlatot arra, hogy nyilvánosnak tekintsen minden olyan előadást, mely kívül esik a házi vagy családi körön. Ez az értelmezés azonban, bár de lege ferenda kétségtelenül a helyes irányban mozog, nyelvi szempontból nem tekinthető kifogástalannak. Ezért a javaslat szakít a nyilvánosság kritériumával é's— a bírói gyakorlatot érdemben követve — kifejezetten arra az esetre engedi csak meg az alkotás előadását vagy bemutatását a szerző vagyoni érdekű jogának gyakorlására jogosult személy beleegyezése nélkül, ha ez házi vagy iskolai körben megy 'égbe. Az iskolai körnek külön kiemelése összhangban van a javaslat egyéb rendelkezéseivel, melyek iskolai célra szolgáló gyűjtemények keretében engedik meg a szellemi alkotás szabad felhasználását s egyébként is indokolt az iskolai körnek a házi körrel egyenlő megítélése a szóbanlevő szempontból. Természetesen nem tartozik ebbe a körbe az az eset, ha az előadás közönség részére beléptidíj fejtben történik. Az ilyen előadás mindenesetre meghaladja az iskolai kör szokásos kereteit. Az előadottak állnak rádióközvetítésnek hangszóró vagy más ily műszaki berendezés útján hallhatóvá vagy láthatóvá tételére. , gg) Kölcsönzés közkönyvtárból. A 64. §-hoz. A javaslat 13. §-a értelmében a szerző vagyoni érdekű joga az is, hogy alkotását üzletszerű bérbeadás (kikölcsönzés) útján terjeszthesse. Ennek a jognak közérdekű korlátozását tartalmazza a javaslat 64. §-ának az a rendelkezése, mely szerint nem terjed ki a szerző joga alkotása közkönyvtárban levő példányának kikölcsönzésére akkor sem, ha ■ez díjazás fejében történik. Ezt a kivételt a közművelődés érdeke kellően indokolja.
