Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Bevezetés
6 Bevezetés. fel, miután Torricelli a légköri nyomás okát fölismerte. A nagyító s a messzelátó fel volt találva, s ha hozzá vesszük a hőmérőt, melyet 1638 Drebbel talált fel, azt látjuk, hogy a szabatos buvárlás a czéljaira szükséges főeszközökkel egy századnegyeddel valamivel több idő alatt fel volt fegyverkezve. S ha egyrészt a lángeszű Verulami Bacon (szül. 1561-ben, megli. 1626-ban) a Keppler s Galilei által a fizikában megvetett fordulatot stílusának meggyőzőerejével előkészíté, Cartemis másrészt a fizikai kétes kérdések megfejtésére a mathematikai módszert tolta előtérbe, és Hvyghens, de különösen Newton Izsák (szül. 164-2, megh. 1727-ben) az uj módszert oly szilárd alapra fektették, mely a látszat szerint örök időknek fog szolgálni zsinórmértékül. A korábban hihetetlen bonyolultnak tetsző tünemények általuk egyszerű kifejezést nyertek s a fölismert törvényszerűség sokra volt kiterjeszthető. Hogy mennyi része van Newtonnak a fizika kifejlesztésében, a ki a nehézkedés törvényét találta fel, s optikai kísérleteivel is érdemeket szerzett, a világosságról szóló fejezetben fogjuk megtudni. Még előtte s vele egy időben működtek Guericke Otto (szül. 1602, meghalt 1686-ban), Paul de Fermat (megh. 1665-ben), Blaise Pascal (szül. 1623, meghalt 1662-ban), Mariotte (megh. 1686-ban), Bernoulli, Huyghen Keresztély (meghalt 1695-ben). Ez időből való, a nehézkedés, légnyomás és fény törvényeinek megállapításán kívül, a légszivattyú, a magdeburgi féltekék, a villamos gép, a bűvös lámpa, a bűvös cső, továbbá az ingás órák s azokban levő horoggátló, a tükrösmesz- szelátó, a feszülésmérő (manometer), a nedvmérő (hygrometer) feltalálása. Sőt már a gőzgép első eszméje is felvillan, mely azonban csak a rákövetkező században fejlett ki tovább. A 18-dik századból és máig a nevek s találmányek hosszú sorát jegyezhetnők fel, a nélkül, hogy felében is teljes átnézetét adhatnék a fizika mai állásának. A kikezdett utón a haladás előre törtetett s kivált a villamosságot és delejességet fürkészték buzgón. A gáznemek, gőzök s párák lényege Pristley tanulmányai által lett ismeretes. Watt, Gray, Nollet, Franklin, Picard, Galvani, Volta, Young, Malus, Faraday, Fresnel, Arago, Brewster, Biot, Melloni már a múlt század férfiai. Ampère, De la Rive, Régnault, Gay-Lussac, Tyndall, Pouillet, Jolly, Clausius, Dove, Kirch- lioff, Helmholtz, Foucauld, Lissajous s számos más osztakoznak abban a dicsőségben, melyet a fizika a 19. században kivívott. Ha azonban a 18. századból a fizikai találmányok és fölfedezések köréből a legkihatóbb mozzanatot akarjuk kiemelni, mindenesetre a gőzgép feltalálása az, mely készülékkel csupán hő által tetszés szerint mechanikai erőt fejleszthetünk. A gőzgép, mely az ezt megelőzött vívmányoknál inkább, inkább mint Nagy-Sándor- nak Indiákba viselt hadjárata, inkább mint Amerika fölfedezése, alakította át az emberiség viszonyait, mely a népek közti távolságot elenyészteté, a politika és nemzetiségek közti határt megszüntető, a nyers anyagok feldolgozására szükséges erőt megezerszerezte, mely a szegénységet elűzte, mert minden fölösleget a szükségben levő helyre fordít, mely rövid életünk drága javát, az időt, többszörözi s az embert magasabb fokra emeli az által, hogy a mechanikai erőfejtés alól fölmenti, melyre az állatokkal egyetemben kárhoztatva volt, — ez a gőzgép még csak nincs egy évtizede, hogy 100 éves. 1769-ben találta fel James Watt •— nem véletlenségből,mint a tompa- eszii néger meglátja Brazília gyémántkerületeinek szivatagján a gyémántot — hanem éles, szorgos eszelőssel, midőn a gőz természete fölött gondolkozott. — Csak kevéssel idősebb a gőzgépnél a villámhárító (1752). A feltalálás elvitázhatlan érdeme Franklin Benjámint a nagy amerikai polgárt illeti meg. A legrégibb liajdankorban tettek már különböző kísérleteket a gyors híradásra. Troja elestét Agamemnon
