Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A léggömb és léghajózás
70 ágazott, a másik dugó likon lassankint kénsavat csurogtattak. De csakhamar híja mutatkozott ez eljárásnak: a hőfejlés oly nagy lett, hogy savval telitett vízgőzök csapkodtak át a gömbbe, melynek tafl'otáját ezek kimarással fenyegették. A gőzök vízzé sürtidtek, melyet folyton le kelle csapolni, és azonkívül a hőség folytán a gömb külsejét, néhány fecskendővel folyton locsolni kelle. Tömérdek gáz veszett ilyképen kárba, s négy egész napon át 500 kilogramm vasat s 250 kilogramm kén savat használtak így fel egy alig 9 kilogramm súlyú gömb megtöltésére. A bajok elhárításának módját azonban csakhamar kitanulták. Ugyanis a készített gázt előbb vízzel telt edényen vezették át, mely a savas gőzöket ott fogta s a gőzt mintegy megmosta. A léggömb megtöltésére szükséges roppant mennyiségű hydrogént nem lehet a laboratóriumokban szokásos készülékekben előállítani, egész külön intézkedéseket A léggömb és léghajózás. 8-t. ábra. A léggömb megtöltésére való hydrogén készítése. kell e czélból foganatba venni. A 84. ábra adjon arról fogalmat. A hydrogén a viz megbontásával készül, mely tudvalevőleg hydrogén s oxygénből áll, e megbontást pedig azzal idézik elő, hogy a kénsavval elkevert vízbe fémes vasat tesznek. A vas ugyanis a sav jelenlétében nagyon azon van, hogy a viz oxygénjét magához vonja, azzal oxydult képezzen és a kénsavval kénsavas vasoxydullá egyesüljön. A hydrogén ezzel felszabadul s mint gáz illan el, melyet magában felfognak. A mellékelt képben az A A tonnák ilyen fejlesztőedények, melyekben vas s viz van s melyekbe, mikor minden előintézkedés meg van téve, s a fejlesztés megindulhat, a hordóknak majdnem fenekeig érő tölcsércsöveken a kénsavat öntik. Egyik föltétel, hogy a hordók egészen légzárosak legyenek. A gáznak akkor csak egy útja van, a hordó tetejéből kiágazó hajlított csővön a B B gyüjtőcsőbe, honnan a C tömött tömlőn a D mosó
