Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Légsúlymérő és feszülésmérő
Légsúlymérő és feszülésmérő. A florenczi kútmester észlelése. A »horror vacui». Tomcelli kísérlete. A légnyomás és törvényei. A légkör. Magasságmérések a Puy de Döme kegyen. Légsúlymérő. Edényes s szivócsős légsúlymérő. Az aneroid-légsúlvmérö. A manometer. A Mariotte-féle törvény. Légsúlybeli észleletek. A monda azt tartja, hogy Galilei idejében egy florenczi kútmester szivattyús kutat épített, melynek szívócsövével a víz jelentékeny magasságra lett volna felszök- teteudő. A készülékek a rendes módon s gonddal állíttattak be, de mikor szívásra került a sor, kitűnt, hogy a víz a csőben még csak 10 méternyire sem emelkedett. Nagyobb emelkedést pedig ismételt kísérletek után sem tudott elérni a kútmester. Galileit, kit a bír már akkoron is a legnagyobb természettudósnak ismert el. kérte tehát fel, magyarázná ki e feltűnő jelenséget, és némelyek azt mondják, hogy fölismerte annak valódi okát, mások ellenben ezt a mondást adják a szájába: »tehát a »horror vacui»-nak is meg vau az ö határa.» —Mi ez a »horror vacui» ? — A régi természettudósok nagyszámú olyan tüneményeket ismertek, mint ez, hogy a folyadékok szalmaszálon felszívhatok, hogy a bor a lopóban mily magatartást követ, ha annak felső nyilását újjal betartjuk, s több ilyet, melyet úgy magyaráztak ki, hogy az egész természetben általános törekvés, valóságos akarat uralkodik. A természet irtózik, ez volt az a'lapelv, minden üres tértől, latinul »horror vacui» -tói, miért is folytonosan s mindenben oda igyekszik, hogy minden üres tért valami, épen kézügybe eső, anyaggal kitöltsön ; ily anyagul leggyakrabban szolgál a levegő és folyadék. Ez ötlet, mert egyébnek nem mondható, sokkal tovább uralkodott volt, hogy sem valakinek esze ágába jutott volna, hogy e nagy mondásban kételkedjék. Tolt ilyen ötlet több is, s egyik a másikat támogatta. De nem lehet ezen csodálkozni, mert hisz nem is történtek helyes megfigyelések. De bár távozott legyen a kútmester Galileitől okulva vagy nem, annyi bizonyos, s az még ama nyilatkozatból is kiolvasható, hogy a pisai nagy tudós nem hitta »horror vacui »-ban ; bizonytalan ellenben az, váljon maga az okok helyes felismerésére eljutott volt-e ? Azt mondják, hogy Descartes franczia bölcselő volt az első, ki ama szivattyúknál nyilvánuló tünemény magyarázatát nem az »üres tér »-ben, hanem a levegő nyomásában találta fel. Bizonyos azonban az, hogy Galileinek legjelesebb tanítványa : Torricelli volt az első, ki kisérletek útján megdönthetetlen bizonyossággal mutatta meg, hogy a szóban levő tüneménynél a légnyomás a ható erő. Torricelli 1643 vagy 1644-ben Floreuczben tette kísérletét, melyet a mai természettudósok épen azon módon végeznek. Erős, mintegy egy méter hosszú üvegcsövet vett elő, mely egyik végén el volt zárva, beforrasztva. Ezt a csövet színig megtöltötte kénesövei, s a nyílt csővéget befogta ujjával, hogy felfordítás közben a kéneső ki ne ömöljék, s az alsó véget így kénesővel telt edénybe s a benne levő
