Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A világítás, különösen a gázvilágítás s az ezzel kapcsolatos iparágak
A petroleum. A földi olaj sok helyen bugyog fel a napszíure, így Amianoban nem messze Pannától ; az itt nyert olajat még a múlt században néhány város, névszerint Genua, világítására használták. Előfordul mint forrás Bajoroszágban Tegernseeben, a hol az 1430 óta ismert földi olajforrás évenként azonban csak mintegy 44 litert olajat ad, továbbá Svájczban Neufchatel mellett, Németország több helyén, Angliában a kőszénéről nevezetes Coalbrookdale mellett, a Pyrenékben, Gácsországban nevezetesen a sambori kerületben Lembergtől éj szak-keletre , Magyarországon Mármarosmegye Izavölgyén, Nagy-Rőczén, Ungvár mellett, a Királyhágontúl a Zsil vize s Zernest táján nagy mennyiségben fordul elő, Oláhországban stb. Azonkívül nemcsak Apscheron félszigete a kaspi tenger nyugati partján szolgáltat nagy mennységíí földi olajat, hanem ugyan e tengerben levő Cselekén szigete is, melyen 3400-nál több olajkút van, melyek évenkint 13G.000 púd (54.400 mázsa) különféle földi olajat adnak. Kangoonból a hátsó-indiai Birmában is annyi földi olaj fordul elő, hogy évenkint 400,000 hordóval, egyet G mázsára számítva szállítanak ki. A legnagyobb tömegben fordúl azonban elő Éjszak Amerikában s pedig azokban a rétegekben, melyek az Allaghanyhegységgel párhuzamosan vonulnak az Ontaria- tótól egész a kis Kanawha völgyéig Virginiában. E vonalba esnek New-York és Pennsylvania államok nyugati grófságai, Ohio egy része s az Ohioval határos részek. A legfőbb olajforrások vannak Meceában (Ohio) s Titusvilleben, Oil-Cityben, Pithole-Cityben, Itousevilleben, M’Clintockvilleben (Pennsylvaniában, a Seneea- indiánok tartományában). E források egy része régebben ismert volt és állítólag a Seneca-indiánok mér rég használták a kőolajat csiíz ellen, de csak 1859. augusztus havától fogva irányúit a közfigyelem rájok. Ekkor történt, hogy Oil-Creek tájon egy kút ásása közben 22 méternyi mélységben oly olajforrásra bukkantak, mely heteken át naponként 1000 gallont (56 mázsát) adott. Vele megindúlt a nyerekedés, s az olajkútfúrók ezrével kisérlették meg szerencséjüket. Az első fúrott kútakat oly kitűnő eredmény kisérte, hogy Pennsvlvánia farmerei közt valóságos düliláz tört ki. Nagy összegű pénzen vásárolták meg a földbirtokosoktól a jogot, hogy egy 10 centim éternyi átmérővel bíró fúrt lukat állíthassanak elő, és sok közülök kevés hét jártán egy forrás által milliomossá lett. Az olajforrások I860 nyarán mesés lendületbe jöttek ismét, a mennyiben a «fúrók» egyike mélyebbre hatolt, mint eddig megkisérlették, s ezzel egy folyton- folyó forrást fúrtak ki, a melyből a föld méhében rejlő feszült gázok az olajat rengeteg mennyiségekben ontották. Az előtt időről-időre szivattyúk alkalmazásával igyekezték a nyeredelmet fokozni, most nem volt elegendő edényök az olaj felfogására. Egyes források napjában 16.000 gallont szolgáltattak. Egy év folyamán 2000 olajkút aknáztatott ki s 18G7-ben 380 petroleumaknázó társaság állt fenn, melyek közűi egyesek 5, 10, 20 millió tőkével alapúltak volt. 1861-ben a kivitel nem volt még több 1 miliő gallonnál (56,000 mázsánál); 1866-ban azonban 67V2 millió gallonra (3,792.962 mázsára) emelkedett s 1868 óta az évi kivitel átlagosan 100 millió gallonra tehető. A petroleum képződését szintén a száraz párlalás termékének tartják. E nézetet támogatja az, hogy a petroleum szintén tartalmaz paraffint s azonkívül folyékony szénhÿdrogéneket, melyek hasonlók azokhoz, melyek növényi testek száraz párlalásánál képződnek. A legtöbb fajta petróleumot nem lehet azon nyersen világító anyagul használni, majd mindnyáját előbb tisztítani, finomítani kell, a mi vagy alkaliákkal (marónatronnal) vagy savakkal (kénsavval) történik. A nyers petróleumot Amerikából rendkívüli veszedelmes volta miatt már nem szabad elszállítani. Törvény 239
