Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A világítás, különösen a gázvilágítás s az ezzel kapcsolatos iparágak
A Világitó gáz összetétele. 221 töltés esik, és az izzón kivont, fémesen fénylő terméket kihűtve halomba gyűjtik. Egy kemenczét, melynek átmetszetét s külsejét a 116. ábra, alaprajzát a 117. ábra mutatja s melynek hossza 3, szélessége 272 méter, mindannyiszor 1400 kilo kőszénnel töltik meg. Mennél tapadóbb, összesiilőbb valamely szén, annál nyugodtabban, lassabban hevítik, s annál inkább kizárandó belőle a levegő. A mellékelt alaprajzban cici azokat a csöveket jelzi, melyek a kemenczébe levegőt vezetnek ; bb azokat a helyeket, a hol e csövek a kemenczébe torkollanak ; cc jelzik ama vaskapcsokat, melyek a falazatot együvé foglalják ; d a ttíztér nyilása előtti vaslemezt. A barnaszénből s tőzegből égetett kokszot tüzelőnek nem igen szeretik használni. De a gyártásánál nyert szénkátrány számos értékes anyag készítésére szolgál, nevezetesen ebből lesz az aszfalt, fotogén, benzol, anilin stb. A koksz ezek mellett csak melléktermék. A világító gáz összetétele. A már megnevezett három szerves elem: a szén, hydrogén s oxygén mellett, a világító gáz gyártására a retortákban párlás alá kerülő nyersanyagok még egyéb más alkotó részekkel is bírnak, melyek a hevítés következtén szintén elillannak s bomlástermékeikkel a gázt rondítják. E rondítások részint a nitrogéntartalmú szerves testekből keletkeznek s ekkor ammonvegyületek- képen vagy pedig kéntartalmú keverékekként jelentkeznek, minők a roppant bűzős romboló gázok, nevezetesen kénhydrogén, szénsulfid, kénes sav, vagy végül oly termékekként mutatkoznak, melyek, mint a szénsav s vízgőz, csak a gáz világító erejének éghetőségét csökkentik. Minden környülállások közt ez utóbbiaktól meg kell tisztítani a világító gázt, mert ennek értéke nem kevésbbé függ világító erejétől, mint elégési termékeinek ártalmatlanságától. Ha a gáz teljesen meg van tisztítva, főleg szén és hydrogénvegykletekből úgy nevezett szénhydrogénekből áll, melyek néha némi tiszta hydrogént és szén- oxydgázt, hasonló rész szént és oxygént tartalmazó összetétellel vannak elegyülve, de ez utóbbi kevésbbé fontos. Kiváló érdekkel bírnak ránk nézve a szénliyd- rogének s közülök főleg két vegyület, melyek egyike : a mocsárgáz — nevét onnan nyerte, mert álló vizekben a vízinövények korhadása stb. alatt képződik — egyenlő részben tartalmaz szént s hydrogént, a másik pedig, az olajképzö gáz (elaylnek nevezik a chemikusok) egy rész hydrogén mellett kétannyi szént rejt magában. Ez utóbbi gáz nem adja a kőszéngáznak nagy világító erejét jelentékeny széntartalmával, míg a. mocsárgáz s szénoxydgáz hasonló szerepet játszik, mint a borszesz a karúimban. Mennél lassabban megy végbe a retortákban a kőszénnek bomlása, annál egyenletesebb marad a fejlődő gázok összetétele. A nagyon hirtelen hevítésnél kezdetben szénben nagyon dús s azért az elégésnél könnyen kormosodó termékek képződnek, de utóbb annál szegényebbek. A bomlás azonban szabályozható s a kiilömbség kiegyenlíthető az által, hogy a hőmérséklet csak lassan fokoztatik. Ha mindamellett is szénben túlgazdag gázok nagyon is nagy mennyiségben képződnek, mint az némely fajta szénnél előfordulhat, akkor, ha a párlalás folyamata alatt nem keletkeznek kevesebb szént tartalmazó gázok, melyek által a gazométerben a világítógáz 117. ábra, Kokszkemenezék alaprajza.
