Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A világítás, különösen a gázvilágítás s az ezzel kapcsolatos iparágak
A világitó gáz nyersanyaga. 219 Ily előzmények után a tőke nagyban fordult a gázgyárakhoz. Nagy hirtelené- ben egy gáztársulat a másik után alakult s jelenben Nagy-Brittaniában alig van oly 3000 lelket számláló város, melynek ne volna gázgyára. Sőt most a kontinens nagy részét is angol vállalkozók világitják gázzal. A szárazföldön a gázvilágítás életbeléptetése kezdetben nem kis nehézségekbe ütközött. Francziaországban a szerencsétlen Le Bon kísérleteit csakhamar elfeledték s a sikerek mellett is, melyeket a gázvilágítás időközben Angliában kivívott, nem érdeklődtek eziránt s csak 1820-ban nyert Páris gázvilágítást. 35 évvel később, miután a nyugati nagyobb városok az e nemű világítást már előbb behozták, nálunk is utat tört magának. Az első város hazánkban Pozsony volt, mely gázgyárat állíttatott kebelében s 1855-ben gyújtották ott ki az első gázlángot. Követte ezt Pest 1856-ban s ezen év decz. 23-áján gyönyörködött először a főváros lakossága az új fényben. Azóta egymásutáni sorban más tizenhat városunk hozta be, névszerint : Temesvár 1857-ben, Debreczen s Zágráb 1863-ban, Brassó 1864-ben, Szeged 1865-ben, Buda és Soprony 1866-ban, Győr 1868-ban, Kassa 1869-ben, Pécs 1870-ben, Kolozsvár 1871-ben, Szombathely, Fiume és Újpest 1872-ben, Székes-Fehérvár és Nagy-Várad 1873-ban. A világító gáz készítése* Áttérve már most a tárgy gyakorlati részére, a korábban mondottra kell mindenekelőtt utalnunk, melyből kitetszett, hogy az oly szerves testek, melyeknek hasonló chemiai összetételök van, mint az olajnak, stb., s melyek minden oldalról zárt edényekben (retortákban) lievíttetnek, tehát száraz párlalásnak vannak alávetve, oly gázokat adnak, melyek a szabad lángban el- égökkel meglehetősen ugyanazzal az összetétellel bírnak. Az ily testekből nyert gázok tehát világításra lennének használhatók. A tapasztalás továbbá nyilvánvalóvá tette, hogy kevésbbé költséges testek, minők pl. a kőszén, barnaszén, fa, gyanta stb. zárt edényekben hevíttetvén, egészen megfelelő bomlást szenvednek shogy ugyanazon hatás érhető el velők, ámbár némely mellesleg fölmerülő bomlási termék tisztítási míveletet tesz előbb még szükségessé. A különnemii szerves anyagokat sikerrel lehet világító gáz készítésre használni, azonban a leggyakrabban használtatnak : a kőszén, barnaszén, földszurkos palla, tőzeg, fa, tisztátalan zsírok stb. A nyersanyag. A nevezett nyersanyagok közt az ásadékanyagok már azért is az első szerepet játszák, mert a természet azokat nagy mennyiségben nyújtja. A tőzeg és barnaszén ugyan csak korlátolt mértékben, ellenben a kőszén roppant mennyiségekben fordíttatik a világító gáz gyártására. Minden széntelep mint tudjuk, valamely régebbi helybeli tenyészet növényi halmozódásaiból áll s hogy jelenlegi állapota lassú átalakulás eredménye. Tőzegből vagy más növényi halmozódásokból képződött barnaszén, ebből feketeszén, aztán anthracit (a görög anthrakitis = szénneműből) és grafit. Míg a barnaszén néha még egészen figynevezett megfüledt fának tulajdonságaival bír s az eredeti fatörzsöknek még összes sejtjeit, leveleit, ágait, sőt még mézgáját is feltűnteti, a kőszén sűrű fekete tömeget képez, a mely növényi eredetét csak már ritkán árulja el. A szerint, hogy a helyi viszonyok gyorsabb vagy lassúbb bomlását, korhadását, engedték meg a szerves testeknek, mint melyeknek végeredményéül tekintendő a kőszén, ez igen külömböző. Vannak oly egyes szénnemek, melyek a szén fő alkotó rész mellett, mely mint legkevésbbé illékony a négy szerves elem közül legvégül marad vissza, még jelentékeny mennyiségű hydrogént és oxygént tartalmaznak ; mások ellenben, melyeknél a bomlás már annyira haladt, hogy ama mozgékonyabb elemek már teljesen külön váltak a széntől, majdnem csupán e fekete anyagból valók. Ilyen szén az anthracit. Ez nem alkalmas világító gáz gyártására, mert nem képes máskép illő, gáznemű termékké válni, mint az által, ha kívülről gáznemű testekkel hozatik érintkezésbe, a melyekkel vegyülhet. Azonban jó 28*
