Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Az illó olajok és az illatszerek
196 A i il ló olajok és az illatszerek, gyakrabban váltattak fel frisekkel s az olaj elég illattal telt el, a pamutot kisajtolják, vagy vízzel párlalják. A zsíros olajban feloldott illő olaj borszeszszel való kivonás után magában nyerhető ki ; rendesen azonban a zsíros oldatot magában használják pomadének vagy ilyesfélének. De ha a növényrészekben mellékesen még oly álladé- kok is foglaltatnak, melyek szintén a faolajjal egyesülve az illat kárára lennének, az eljárást úgy módosítják, hogy a virágokat nem hozzák egyenes érintkezésbe a zsíranyagokkal, hanem ezzel az illatot csak felszivatják. Egyébiránt ezek oly mive- letek, melyek inkább az illatszergyártásba tartoznak, s mivel rendszerint nem arra czéloznak, hogy az illó olajok tiszta állapotban nyerettessenek, hanem pomadék (kenöcsök : haj-, kéz-, ajkkenőcsök) stb. előállítására, még lesz alkalmmik azokra visszatérni. Az illó olajok tulajdonságai s összetételük. Az illó olajok fő tulajdonságaira nézve egymással közel rokonok, sőt sokan közűlök chemiai tekintetben annyira egyeznek, hogy inkább egymástól való külömbözőségiik válik meglepővé. Az illó olajok jellemzetessége általán illékonyságuk s hathatós illatjuk. Ez utóbbiról igaz hogy még kérdéses, váljon az olaj természetéből folyó-e vagy váljon csak a párolgás pillanatában vagy idegen anyagok pl. a légköri levegő, vízgőz stb. befolyása által keletkezik-e. A czitromolaj t. i. és a terpetinolaj, melyek chemiai összetételükre nézve egymással tökéletesen egyeznek, mert mindketten ugyanannyi százalékmennyiség szénből s hydrogénből állanak, legtisztább állapotukban, azon frissen légliíjas edényben égetett mész fölött páriáivá, nem bírnak szaggal s egymástól fizikai tulajdonságaikra, pl. szinökre, fajsúlyúkra, fénytörésre stb. nézve sem külömböztethetők meg egymástól. De mihelyt néhány pillanatig álltak csak a levegőn, mindkettő sajátos szaga ismét jelenkezik. Az illó olajok fajsúlya többnyire csekélyebb a vízénél, de néhány ez alól kivételt képez, mint pl. a szekfűolaj, és ezek a víz fenekére szállnak.Könnyű gyúlékonyságuk mutatja már, hogy a hydrogén s szén az illó olajok összetételében fő részt vesznek. Néhánya csupán e két elemből áll, másokhoz még az oxygén is járúl, a nitrogén csak igen kevéshez, úgyszintén a kén csak keveseknek sajátja. Az oxyyénhijas illó olajok az isomeriának (egyenlőmértékűségnek) legszebb példáit nyújtják ; teljesen egyenlő chemiai összetétel mellett két ilyen egyenlőmértékű anyag többi tulajdonságai annyira külömbözők, hogy az ember inkább hajlandó minden további chemiai egyezőségüket eltagadni. A terpetinolaj, czitromolaj, narancsolaj, a borókabogyó, szegfű, baldrian s mások olaja, úgyszintén a rozmaring és a bakszakállé (Spiraea ulmaria), melyeket pedig szaguk után minden gyermek megtud egymástól külömböztetni, mindannyian egyenlő mennyiségű szén s hydrogénből vannak képezve. Mindnyájánál 5 atom szénre 8 atom hydrogén jut, vagy 10 atom szénre 16 atom hydrogén. Ez azonosság mellett is azonban nem sikerűit ez olajok egyikét a másikba átvezetni. Az illó olajok közűi igen sok, mint a rózsaolaj is külömböző olaj elegye, a melyek egyike rendesen sokkal alacsonyabb olvadó ponttal bír a másiknál, miért is a hőmérséklet csökkentével kikristályodik. Ezeket a hidegben kiváló olajokat stearoptáknak nevezik, mig a folyósán maradókat eleaoptáknak. Oxygén fölvétele által az illó olajok elváltoznak, még pedig a legtöbb sűrű balzsammá, a mely néha már készen is található a növényekben. Az oxygénhíjas illó olajok közűi a következők a legfontosabbak : A terpetinolaj bizonyos fenyőfa-félék törzsökének és ágainak sebéből folyik ki sűrű balzsamként, a mely a fa kora szerint többé-kevésbbé meggyantásodik. Vízzel való párlalással elválasztják*az olajt a gyantától. Tiszta állapotban az híganfolyós,
